Mit keressen:

Hol keressen:

Felhasználói név:

Jelszó:

Bejelentkezve marad



hirdetés



hirdetés



Ötletdoboz 8 - avagy a megújulás első lépései..

Ötletdoboz 8 - avagy a megújulás első lépései..

Vélemények: 383

Megnézve: 2804

Itt a harmadik is!

Itt a harmadik is! (4.75)

Vélemények: 7

Megnézve: 570

Absztrakt

Abszurd

Akt

Állatok

Csendélet

Csillagászati fotók

Digitális manipuláció

Divat

Egyéb

Éjszakai fotók

Életképek

Elkapott pillanatok

Épületek

Feldolgozott fotók

Glamour

Hangulat

Humor

Infravörös felvételek

Koncert-színpad

Légifotók

Makró

Növények

Pályázatok

Panoráma

Portré képek

Reklám

Riport fotók

Sport

Szociófotó

Tájkép

Tárgyfotó

Természet

teszt

Városképek

Víz alatti fotók

Werk fotók

Véletlen

Fotósok Világa - Minden ami fotózás!


hirdetés


| Még több

Cikkek

A mikroszkópos fényképezésről – alapfok

A mikroszkópos fényképezésről – alapfok

 A mikroszkópos fényképezésről – alapfokon        2008. június 24. 10:15

 

A mikroszkópos fényképezésről – alapfokon

Szöveg és képek:   Dr. Pintér Csaba („Mikrós”),  Keszthely

Több, mikroszkóppal készített fénykép bemutatása után a „Fotósok Világa” szervezőinek körében felvetődött, hogy talán érdemes lenne egy összefoglaló, rövid, lényegre törő ismertetőt adni a mikroszkópos fényképezés témaköréről –  úgymond – „kedvcsinálónak”, a jövőre nézve.  
Ennek jegyében született meg az alábbi cikk – kifejezetten ismeretterjesztő, mindenki számára érthető, tehát nem „tudományos” jelleggel!

 

Talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy előzetes, és általános „fotós ismeretek” azért nem ártanak, aki e téren is próbálkozni akar. De ez – gondolom egyértelmű, az Oldalt látogatók máris „készek” e tekintetben (intuíció, képtervezés, kivágás, expozíciós idő, blende, mélységélesség, ISO stb.).
Ugyanakkor hasznos a mikroszkóp-ismeret is (elmélet, kezelés), amit viszont el lehet olvasni, ill. hamar be lehet gyakorolni (pl. a középiskolában valószínű, már mindenki találkozott vele).
Amennyiben rendelkezésre áll egy mikroszkóp (természetesen az „egytubusos”, ún. „tanuló” is megfelel), és a mikroszkópot valahogy össze tudjuk kapcsolni a fényképezőgéppel, máris adott a továbblépés lehetősége.

 

Ennek az összekapcsolásnak sokféle módozata létezik. Régi, de a legegyszerűbb az, ha van egy gyári kivitelezésű „mikroszkóp-feltét rendszerünk”, ami lehet manuális, félautomata- automata, stb.
Ilyenkor le kell venni a szemlencse-tubust a mikroszkópról, s ennek helyére kell illeszteni a manuál-feltétet, a bele helyezett, hozzá való okkulárral (1. ábra).


Van olyan is, amikor a mikroszkóp egybe van építve a fényképező-berendezéssel, csak a megfelelő gombot kell „megnyomni”, s kész a kép. Továbbá számtalan egyéb formátum létezik (pl. „kihajtható” tubusosak stb.).
A mai modern rendszerek már természetesen digitális formában épültek ki. Tulajdonképpen olyan a feltét, hogy nem is kell „gép”, mert a mikroszkóp ezen keresztül közvetlenül a számítógéppel van összeköttetésben. Persze ezek már nem olyan olcsó dolgok… Példaként bemutatok egy ilyen berendezést is (2. ábra).


A továbbiakban az összes lehetőséget már nem sorolnám fel, annyira szerteágazó, gyártóktól függően.
Viszont ismertetem röviden a létező legegyszerűbb módszert, de ez már tényleg a mikroszkópos fényképezés „megcsúfolása”… - ha szabad ilyet mondani. Ugyanakkor, ha sokat kísérletezünk, s ügyesen alkalmazzuk, meglepően jó képeket is készíthetünk! Magam is „elkövettem” már több ilyen felvételt, amelyek ráadásul kiválóan használhatók, mi’ több, szakmailag is korrektek (lásd: alább).


Ehhez a mikroszkópon kívül egy olyan mobiltelefon kell (de egyszerű, kompakt gép is lehet!), amely azért legalább 5 megapixelre képes, s a lencséje körüli rész sima felszínű, hogy közvetlenül, s szorosan „ráfeküdhessen” a mikroszkóp tubus-lencséjére, azaz a szemlencse tetejére (3. ábra). Jó, ha kicsit zoomolni is tud, a kerek nézet kiiktatása végett, de ezt később is ki lehet vágni. Fontos, hogy az élességet nem a mikroszkóp szemlencséjén át látottak alapján kell „elfogadni”, hanem a telefon kijelzőjén kell ellenőrizni (a kettő nem lesz ugyanaz!). Illetve további beállítások is szükségesek a telefon fényképező programjában (pl. fókuszálási mód, vakukikapcsolás, ISO, fénymérési mód, fehéregyensúly stb. - de ez nem gond). Természetesen némi „utómunkálatok” (pl. PS, zajszűrés stb.) is szükségesek lesznek – gondolom, ez sem probléma.
E „módszer” ugyan „megmosolyogtató”, mondhatni „komolytalan”, de - egyszerű szinten - működik!
Az így készített képeimből példaként, és bátorításképp bemutatok kettőt (4.-5. ábrák).

 

Ezek után rátérek a tényleges ismeretekre.
Kezdjük a fényképezni kívánt objektumokkal, amelyek igazán széles skálán mozoghatnak. Lehet pl. pollen, gombaspóra, kovamoszat, egysejtű, apró rovar, növényi- állati részek, kész mikroszkópos metszet bármiről stb.  – kinek mihez van kedve…  Jómagam – szakmám végett – a mikrogombákkal foglalkoztam legtöbbet.
Mindjárt az elején fölhívnám a figyelmet, hogy amennyiben magunk „csináljuk” a preparátumot rendkívül fontos, hogy az jó minőségű legyen, ugyanis a „belevegősödés”, a sok mikro-légbuborék- és szennyezés, teljesen tönkreteheti a fényképezni kívánt részeket! Azaz, ne sajnáljuk az időt a jó preparátum elkészítésére! Nem elrettentésképp, de ez akár órákat is igénybe vehet! Kezdőknek inkább a rögzített, ún. „kész-preparátumokat” ajánlom, mert a saját készítésűhöz azért laboratóriumi alapismeretek, s egyszerű eszközök (lándzsatű, tárgylemez, fedőlemez stb.) is szükségesek, amelyek további részletezésétől helyhiány miatt itt most eltekintek.

 

A mikroszkóp világítását úgy célszerű beállítani, hogy a szemnek a „legkellemesebb” legyen. Azaz pl. nem célszerű azért „túlvilágítani”, hogy majd rövidebb legyen az expozíció. Feltétlenül próbálgatni kell a tárgylemez-asztal alatt lévő ún. kondenzor-lencsét, ill. az íriszt - ha van -  (egyébként ez helyettesíti részben a „blendét”), továbbá ezek távolságát a tárgyasztaltól, (azaz a tárgylemeztől) - ha lehetséges. Így mindjárt kontrasztot is lehet javítani, és a világítást is „finomítani”!


A nagyítástkétféle módon állíthatjuk be. A fontosabb, a mikroszkóp objektívjeinek („revolverek”) a cserélgetése - tulajdonképpen az „áthajtása”. Ezek általában 3,2 – 100 x-os nagyításúak, eltérő numerikus apertúrával (a lencse feloldóképessége). Ez utóbbi nagyon fontos mutatója a lencsének, ugyanis ettől függ, milyen részletesen „rajzol”. A másik lehetőség - főleg a manuál feltéteknél - a szemlencse-tubust helyettesítő, hasonló kinézetű okkulárok cserélgetése (leggyakrabban 3,2 – 10 x nagyításúak).


Megjegyezném, egyébként e kettő szorzata adja majd meg a fényképezett objektum nagyítását!.
Általánosságban elmondható, hogy az objektív-lencséket a fentebb említett fényképezendő objektumok esetében a 3,2 – 40 x-es tartományban célszerű használni, a nevezett okkulárlencsék mellett. Így az esetek zömében az 50-250 x-es nagyítások „jönnek ki”, s ez elég is. A 100 x-os objektívet már csak immerziós olaj (pl. cédrusolaj) közbeiktatásával lehet használni, azaz a levegőt az objektum és a lencse között ki kell „iktatni”, rossz fénytörése miatt (ezt külön meg kell tanulni). A mikroszkópon történő élesre állítást – feltételezem – nem kell részletezni. 

Ha beállítottuk a minden téren megfelelő képet, akkor jöhet az exponálás. Mai világunkban ez már nem gond (az automata gondoskodik erről), de korábban, ill. a manuális feltéteknél- és fényképezőgépeknél ez a legfontosabb, és a legnagyobb gyakorlatot igénylő mozzanat! Hagyományos, filmes gépeknél kezdetben célszerű ún. próbatekercset exponálni feljegyzett adatokkal, később már a gyakorlat segít.
Aranyszabály: Ha fontos az objektum, több képet kell készíteni, ill. ha nem vagyunk biztosak az expozíció helyességét illetően, eltérő időkkel kell exponálni. Bár erre már kevésbé van szükség az azonnali „visszanézési” lehetőség miatt. Érdemes tudni, hogy az automata által végzett exponálást is megzavarhatja, ha az objektum(ok) a beállított képen kicsi(k), ezáltal sok a nemkívánatos „mellékfény”, s az automata ezt méri be az objektum felülete helyett! Ilyenkor célszerű a nagyítást növelni (ha lehet), ezzel mindjárt csökkentjük a mellékfényeket, ill. jobban kihasználjuk a képkocka adta lehetőséget. Esetleg a bemértnél hosszabban exponálunk.
Ugyancsak tudni kell, hogy a záridők a mikroszkópos fényképezésnél elég hosszúak (azaz 1/15-fölé ritkán mennek), gyakran több másodpercet is igénybe vesznek (nagyobb nagyításnál többet – és fordítva). Persze az ISO-val ez változtatható (ISO-100 – egy átlagos). Éppen ezért rendkívül fontos, hogy csak stabilan elhelyezett berendezéssel dolgozzunk, és exponálás közben lehetőleg ne mozogjunk (önkioldó, távkioldás).

 

A mikroszkópnak rendszerint van színszűrő állítási lehetősége (pl. opál-üveg, zöld- sárga- kék üveg, stb.).
Az opál szűrőt célszerű mindig használni (egyformán „szétszórja” a fényt), a többit csak módjával, ha fontos az objektum természetes színének a bemutatása. A szűrők itt is sokat levehetnek a fényviszonyokból.
Sokszor gond, hogy az objektum nagyon beleolvad a környezetébe. Ilyenkor a színes szűrő és a festés (ez külön téma), vagy egy kis fénnyel való „fáziseltolás” segíthet (pl. a kondenzor lencsével való „manipulálás”).

 

Kitérek röviden a fénymikroszkópos fényképezés legnagyobb gondjára („hiányosságára”?) - nevezetesen a mélységélesség (DOF) problémakörére.
A mikroszkóp objektív-lencséi tudvalevőleg csak pár mm-esek, viszont nagy nagyításúak, így a vele képzett képnek rendkívül kicsi a mélységélessége. Azaz – csak egy meghatározott sáv lesz éles, attól „lefelé” és „fölfelé” pár mikrométerrel(!), már életlen a kép (6. ábra). Minél nagyobb egy lencse nagyítása, annál kisebb a mélységélessége, és fordítva. Tehát kompromisszumra vagyunk kényszerítve, azaz meg kell keresni az objektum azon részét, amit a legfontosabbnak tartunk, s arra kell „kihegyezni” az élességet, amelyet a mikroszkóp ún. „mikrocsavarjával” állíthatunk be. Ha tágabb DOF kell, kisebb nagyítással kell dolgozni.

 

Ezt a mélységélesség-gondot nagyszerűen megoldja a pásztázó (v. letapogató) ún. „scanning”- elektronmikroszkóp (7. ábra), amelynél az elektronsugár „nem megy át” az objektumon (mint pl. a fénymikroszkóp esetén a fény), hanem az előzetesen valamilyen fémmel - pl. arany! - előkezelt (evaporált) felületről azonnal visszaverődik, s mintegy „letapogatva” a felszínt, térhatású képet ad – ráadásul akár több tízezerszeres nagyításban is (8. ábra).
Persze ezek a berendezések rendkívül költségesek – hasonlóan a „transzmissziós” elektronmikroszkópokéhoz.
Napjaink érdekessége, hogy már lehetőség van fénymikroszkóppal is hasonló képeket készíteni, mint a scanning-el - egy új megoldással. Ma már gyakran találkozhatunk ilyen fotókkal is. Ez, a „részletekben” fényképezett képsor, ahol bármilyen apró tárgyról „szeletenként” (egy irányban mindig odébb állítva az élességet) készítünk sok felvételt, s a végén egy számítógépes programmal (pl. Helicon Focus 4.4) „összerakjuk” mindezt (hasonlóan a panoráma- technikához).
Így a felszín teljes ornamentáltsága, ultrastruktúrája szépen kirajzolódik - persze több ezerszeres nagyítás nélkül… Nagyítani - később - végül is akármeddig lehet itt is, de ekkor már elvesznek a részletek, tehát nincs értelme (ezért egy mikroszkópos felvételnél sohasem a „nagyítás”, hanem a „feloldóképesség” számít!).


 
A korlátozott terjedelem végett nem foglalkoztam a „rávilágítós-binokuláris”, v. „bonc-mikroszkóppal” történő fotózással, de nagy vonalakban a fentiek itt is érvényesek, csak itt nem „áteső”, v. átvilágító, hanem „ráeső” (alul, fölül – vagy mindkettő) fénnyel van dolgunk.

 

Összességében végül is elmondható, hogy:
1.) A mikroszkópos fényképezéshez nagyfokú figyelem, pontosság, idő- és türelem szükséges (viszont - mint a mondásban - „a türelem rózsát terem”,esetenként „rőzsét” is, ha mégsem sikerül…).
2.) A mikroszkópos fényképezés a fotózás „külön ága”, amely további ismeretekkel jár, viszont megajándékoz bennünket rendkívül érdekes felvételekkel, amelyeket az „átlagember” szabad szemmel természetesen nem érzékel, és esetenként elképzelni sem tud.
 
Örülök, ha a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb momentumokra rávilágítva, talán sikerült egy kicsit felhívni a figyelmet erre a tudományágra, és közelebb hozni e módszert a fotózást kedvelők széles táborához.

 

 

Végezetül, a mikroszkópos dimenzióról…

A mikrométer (µm) a mm ezredrésze, azaz 1 mm = 1000 mikrométer. (Vagy:10-3 = 1 mm, 10-6 = 1 mikrométer)
A szabad szemmel való érzékelhetőség kb. 200-300 mikrométer körül van, tehát 0,2-0,3 mm (egyéne válogatja, van, aki már a 150 mikrométert is „látja”).
A korábban felsorolt mikroszkópos objektumok mérete igen változó, de általában 5 és 200 mikrométer között van (a gombaspórák pl. leggyakrabban 10-80 mikrométeresek).
A baktériumok mérete 0,5-3 mikrométer (tehát a baktérium-alakok még érzékelhetők fénymikroszkóppal is), a vírusok viszont, már a még kisebb, ún. „nanométeres” (nm) tartományban vannak, ezek csak elektronmikroszkópokkal figyelhetők meg.

 

(Őszintén! Távol áll tőlem, hogy „reklámozzam” magam, de ha valakit érdekel pár mikroszkópos felvétel, látogasson el a „Fotósok Világa” oldalra - www.fotosokvilaga.hu -  ott pedig keresse a „Mikrós” képeit.)

 

 

Ábrajegyzék, ill. képaláírások

 

1. ábra:  Fénymikroszkóp -  „manuál-feltéttel” szerelve                            

2. ábra:  Fénymikroszkópok -  számítógéppel összekötött digitális mikrofotó-berendzéssel
                szerelve  (SVHS Flex Cam.)  

3. ábra:  A „mobiltelefonos mikrofényképezés” bemutatása

4. ábra:  Mobiltelefonos „technikával” fényképezett Alternaria sp. mikrogomba spórái
  (Méretük: 30-50 mikrométer)

5. ábra:  Mobiltelefonnal fényképezett fűzfa-lisztharmat gomba (Uncinula sp.) ivaros termőteste
               (Mérete: 180 mikrométer)

6. ábra:  A szűk mélységélesség érzékeltetése. Szőlőlisztharmat (Erysiphe n.)konídiumok a     
               spóratartóikon (Egy vékony sáv éles, előtte és utána pár mikrométerrel már életlen a kép.)

7. ábra:  Pásztázó, v. „scanning”-elektronmikroszkóp

8. ábra:  A mogyorólisztharmat (Phyllactinia sp.) ivaros termőteste scanning elektornmikroszkópos
              felvételen   Nagyítás: 360 x-os (az eredeti 6x9-es negatívon)

 


szólj hozzá a fórumban!

 

 

hirdetés





Legkevésbé értékelt képek az elmúlt hét napból

Eger (-)

Vélemény: 1

Megnézve: 31


Séta előtt.. (5)

Vélemény: 1

Megnézve: 29


Úton (-)

Vélemény: 2

Megnézve: 38


A sötétségbe (5)

Vélemény: 3

Megnézve: 43


- (5)

Vélemény: 3

Megnézve: 28


Hullámzás (5)

Vélemény: 4

Megnézve: 46

0.0368 mp  (1) Copyright Adatvédelem  Elérhetőség   Médiaajánlat