Általánosan elmondható (az összes ilyen témájú fotód megtekintése után), hogy ennek a hangszernek a használata kükönösen igényli a mikrofon közelségét.Jelen esetben jó kis orrost kapott a művész !
Köszönöm a véleményeket és a pontot!
- kecsa: igazad van, a zenéjüknek a tagadhatatlan monotonitása ellenére, vagy éppen annak a szuggesztív erejénél fogva sajátos varázsa van (ami viszont lejátszva nem annyira érvényesül, mint ha látom is őket). Neked az éjszaka, nekem meg a túl sok fény volt a gondom...
- marla: köszönöm
- nakoev: jobbak lennének mikrofon nélkül, az bizonyos, csak azt nem tudom, hogy ilyenek lennének-e, a hangszerek önmagukban ennyire markánsan hordozzák-e az indián zenész jeleit, mint az anakronisztikus mikrofon...
Én belátom a mikrofon szükségességét, de mégiscsak jobb lenne nélküle - mert olyan jó markáns, kifejező arc és tekintet, hogy csak arra jó a képen a mikrofon, hogy megtörje a varázst. Tudom, hogy kikerülhetetlen, próbálkoztam én is már, de nagyon belebújnak....
A sorozatból nekem ez tetszik a legjobban.
Az indián tekintete magáért beszél. Mi is órákat álltunk,és halgattuk a zenéjüket a kissebbik fiam megőrül értük. Sajnos én csak éjszaka tudtam lefotózni ami nem sikerűlt ilyen jóra. A mélységélesség itt nagyon jó. Grat és megy az 5-pont
2579
257
