irtam tegnap hogy gyűjtöm a régi képeket, gondoltam megosztom veletek az egyik kedvencet, hátha mások is kedvelik...
Amit a képről tudok: az 1930-as évek elején készült, egy erdőszéli majális alkalmából. A képen városkám (Margitta) lakosai vannak (állitólag dédapám is rajta van, csak már nem tudni kicsoda). A másik dolog ami még biztos, középól a lócán az akkori polgármester van (vagy minek nevezték akkor :)
Gondoltam megosztom veletek a hangulata miatt (ami nekem nagyon), és mert nem sok csoportképet láttam ebből a korszakból...
Szia!
Én is szeretem a régi fotókat, s ha nem is gyűjtöm szándékosan, valahogy mégis elég sok került hozzám eddig.
Jól el lehet rajtuk csemegézni, még akkor is, ha nem tudjuk , ki ki lehetett egykor.
Az a lenti szellemfotós kislány valóban külön érdekesség rajta, de az akkori fotós ötleteit is nyomon követhetjük - lásd: kalap a nagybőgőn, elöl "szól" a hegedű, középen a kis fehérblúzosok ....szóval sztem állítgatta egy darabig, mire kattintott:-)
Köszi, hogy feltetted, érdekes!
üdv: nakoev
Szerintem azért mert a színek elvonják a figyeltem. Valamint FFben több kontrasztot, feketét tűr el az agy természetesnek, amit kihasználva hatásosabb lehet a kép. A kép amúgy érdekes, szeretem ezeket a régi képeket, pont ma csináltam egy öreg kép utánzatot unalmamban.
ui: Amúgy kevés fényben FFben látunk, mert ott még a pálcikák jók, de a csapocskák már csődöt mondanak.
Nagyon érdekes, de nekem mindig az az érzésem, ha ff képet, vagy filmet nézek, hogy nem is bírnám elképzelni az adott jelenetet színesben. Valami miatt sokkal kifejezőbb tud lenni, mint egy színes fotó. Nem tudom miért, hiszen az ember színesben látja a világot, és nyilván a színes képek nyújtotta látvány sokkal közelebb áll a valósághoz. Nagyon különös dolog ez....
Remek! Értékes emlék, nagyon izgalmas szerkesztéssel, ahogy ezt már "VBali" is remekül leírta (ilyenkor azon gondolkodom, hogy tudatos volt-e, vagy csak a fotós szerencsés pillanata, ami talán éppen emiatt vált "túlélő"-vé). Egy más kor, más emberek, akik azért ugyanolyanok voltak, mint mi, csak az érzéseket, szerepeket máshogy tudták (merték?) viselni, mint mi ma... Nagy-nagy ötös az ismeretlen fotósnak!
Nagyon szuper!
Mindig próbálom elképzelni vajon akkor, ott, milyen lehetett.
Bírom az ilyen fotókat!
Ami feltűnt:rendezői jobb alsó sarok, vajon miért lett a kislányból szellemkép?
A "polgármester" nagy arc lehet:) ez jól látszik a fotón!
Igazi érték ez, köszi hogy megosztod velünk!
A jobb alsó sarokból megindul egy átló, ahogy a szereplők egyre magasodnak, ez vezeti a tekintetet a tökéletesen elhelyezett központi szereplőre, aki nem semmi egy figura. Ez a póz, ez az arckifejezés, mint a filmekben. Aztán a tekintet átugrik a kötényes úriemberre, aki megint csak sajátos figura, még ha kissé ki is szorul a képről. Majd a szemlélő szép sorra végignézi a többi szereplőt is, mert mindegyik érdekes valamiért. Pl. a két barátnő, a fejkendős és a szomorú arcú a jobb szélen. De újból és újból visszatérünk az élet császárához, a hanyagul hátracsapott kalapjával és kihívó mosolyával.... Uraim! Élni tudni kell. Így kell ezt csinálni! Hisz a zenészek is körülöttem bazseválnak. Hisz mindenki körém gyűlt, hisz minden rólam szól, a többi csak a körítés.
Valahogy nekem is az volt az első amikor megláttam a képen az arcokat, hogy elkezdtem személyiségeket párosítani hozzájuk teljesen akaratlanul!-és ez jó, mert beindítja az ember fantáziáját olyannyira, hogy még egy kerettörténetet is ki lehetne találni hozzá, mert vannak a fotón eléggé karakteres arcok!Nekem tetszik
Oriasi kep. Elmentem magamnak. Arcok, oltozetek , viselkedesek, mozdulatok.....irto izgalmas. Jo lenne tudni valamit a "jelenlevokrol"! Az ember ahogy nezi, jellemvonasokat kreal egy-egy archoz, szeretne kitalalni, ki es milyen is lehetett az illeto.
Amiert feltoltotted es megosztottad, en 5-ost adnek!
Valóban szép régi fotó.
A jobb alsó sarokban a fiú szellemképe látszik, ez rajt van az eredetin is vagy csak a digitalizálás következménye?
Ha rajt van az eredetin is akkor viszont még érdekesebb.
Üdv:alalat