Brúnó! Volt szöcske is,sőt valóban megfordult a fejemben,hogy jól nézne ki fotón. Na most ezen négy szöcske is van. Az egyik kb 13m-re jobbra fent. A másik pontosan 12 óránál kb 90 méternyire. Kettő pedig a bal felső sarokban ott a bokorcsoportnál hesszelt :)
canon f.2.8 17-55 obival csináltam és valóban a legszűkebb rekesszel. Mondhatni kisérleti fotó,mert ezzel az üveggel,sőt maga a dslr fotózással is ismerkedem.
Lassan kiderül,hogy a zaj nem is zaj :) A lényeg,hogy gondolatébresztő volt a hsz.ed és ezáltal igen jó és tanulságos hozzászólásokat kaptunk,mindenki okulására.
Elméletileg zajként definiálható minden olyan információ, amely nem tartozik a rögzíteni kívánt ún. hasznos képjelhez. A digitális fényképezőgép a fényt digitális jellé alakítja. A zaj mindig a kép digitalizálása során alakul ki. A már digitálissá alakított jelhez (a kész digitális képhez) nem keveredhet zaj. Legfeljebb csak szándékosan. Pl. utólag egy képszerkesztő programmal, vagy rossz utómunka nyomán. (De erről később.)
Alapvetően minden érzékelő termel egy bizonyos mennyiségű képzajt, mert a képérzékelő jelét elektromos úton erősítik fel. Ez az, ami a zajosodást okozza. A gond csak akkor kezdődik, ha az így született képpontok intenzívebbek az érzékelt képpontoknál. A minőségen és a gyártástechnológián túl fontos a képérzékelő fizikai mérete. Egy picike mobil telefonba gyártott lapka mindig zajosabb, mint egy nagyobb, amit egy dSLR-ben találunk. Ám a dSLR-ek közt is van méretkülönbség: full frame, APS-H, APS-C, 4/3 – s ez egyben minőségi sor is. A képzaj okai:
1. A fény az érzékelő lapkában elektromos töltést hoz létre. A töltés erőssége elméletileg arányos a fény erősségével. A sötét képrészeken, ahová nagyon kevés fény jut, jelentős elektronikus erősítésre van szükség a digitalizálás folyamatában. Ez a képzaj egyik oka. Magyarán fogalmazva, ahová kevesebb foton érkezik, ott az érzékelő által termel alapzaj nagyobb arányban képviseli magát és persze együtt erősödik a hasznos képi információval a jelerősítés során.
2. Amikor a digitalizálási folyamatban a képalkotó rendszer megkeresi az egyes feszültségértékekhez tartozó megfelelő számértékeket, szintén jelentkeznek eltérések. Ez a képzaj másik oka. Minél profibb a fényképezőgép képfeldolgozó processzora, az ilyen tévedés lehetősége annál kisebb.
3. A képzaj harmadik oka a magas érzékenység (ISO). A legtöbben azonban egyedül csak erről halottak. Magas érzékenységet kevés fényben használunk. Vagy ha csak úgy felejtjük a beállítást, akkor a helyes expóhoz szűk rekesz és/vagy nagyon rövid zár társul. Lényeg, hogy mindkét esetben kevés fény éri az érzékelő lapkát, ennek következtében a készülék kevesebb információból végzi el a számításokat. A helyzet ugyanaz, mint az első esetben: jelentős elektronikus jelerősítésre lesz szükség, ami képzajt okoz.
4. Még mindig ISO. A magasabb érzékenységhez magasabb feszültség szükséges, ami az érzékelő felhevülését eredményezi. A felmelegedett érzékelő több zajt termel, mint a rá normálisan jellemző alapzaj. Minden fényképezőgépnek van egy alapértelmezett ISO beállítása (általában a legalacsonyabb), ahol a legszebb, legzajmentesebb képet kapjuk. Érdemes ezt használni és ettől eltérni csak indokolt esetben, TUDATOSAN szabad.
5. Záridő. Minél hosszabb a záridő, annál hosszabb ideig dolgozik az érzékelő. Vagyis, a hosszú záridőtől (esetleg az extrém hosszú sorozatoktól) szintén felmelegszik az érzékelő és több zajt termel. Ezek a zársebességek jellemzően a fél másodperces értékektől kezdődnek, de az új és/vagy profi modellek sokkal hosszabbat is bírnak a zajosodás emelkedése nélkül.
Utólagosan a következők emelik ki, illetve hozzák elő a digitális képek zaját. Ezek azonban nem új zajt tesznek a képhez, hanem a már meglévőt (de esetleg nem láthatót) erősítik föl:
- HDR technika alkalmazása
- Utólagos világosítás
- Utólagos kontrasztemelés
- Utólagos élesítés
A rekesz nem befolyásolja a képzajt. A záridő is irreleváns, hacsak nem nagyon hosszú, de itt ennél a képnél erről nincs szó. Szó esett még az ún. „reciprok szabályról”, ami egyfajta ökölszabályként tekinthető, vagyis: a használt zársebesség ne legyen hosszabb a gyújtótávolság reciprok értékénél. Példával: 60 mm gyutávon, ne fotózz 1/60-nál hosszabb idővel, vagy 300 mm-en nem ajánlott az 1/320-nál hosszabb zár. (Nekem személy szerint ettől szigorúbban kell eljárnom a berázásmentes képek készítéséhez.) Azonban itt sokat számít az is, hogy milyen a váz és az optika súlyelosztása.
Említettétek a bemozdulásos életlenséget. Ezen a képen ilyen nincs. A képi elemek statikusak nem mozgók. A fotós sem mozdította be a gépet, mert akkor mindennek életlennek kéne lennie. De itt az előtér éles, csak nagyon hamar lágyul. A tippemet leírtam a #10. alatt.
Személy szerint a képen zajt nem látok. Azonban én az átlagnál kevésbé vagyok "zajérzékeny" és a monitorom is kissé sötétebbre van állítva a helyestől. Remélem, elég kimerítő voltam:)
értem . a bemozdulásos életlenséggel én úgy tanultam , hogy ált .ahány mm a fókusztáv annyi legyen minimálisan az expo érték. /szám érték /ezt meg is ajánlott haladni . akár 1,5 szeresével .pl. 100 mm lencse fókusztávolsága , akkor 125-150 el exponálok.minál több annál kevésbé rázkódik be a rövidebb zaridő miatt . ezt értem . de a zajképződés tdomásom szerint a fényérzékeny lap tökéletlenségéből adódhat . ha hosszabb ideig exponálok. ez a tökéletlenség több ilyen fals pixelt eredményezhet ?
ezt találom újnak . nem tom jól értelmeztelek - e ,vagy csak a bemozdulásos életlenségről beszélünk.
üdv
deb
Ez a variáció is teljesen más, mint a többi. A színei tetszenek. A belekomponált növény is jó. Zso javaslatával egyetértve én is el tudnám képzelni alacsonyabb éggel. A fekvő formátum talán jobban illene a tágassághoz. Sajnos a távolba futó táj eléggé szétlágyul. Az optika megnevezése híján csak tippelhetek, hogy ez esetleg a szűk rekesz következménye… ha ez az obi legszűkebb blendéje (vagy ahhoz igen közeli érték).
További szép fotonokat!
Mivel szűk rekesznél hosszú a záridő ,hogy a masina a végtelenségig ellásson ,ezért kézből fotózva már lehet némi bemozdulás,hiszen úgy tanítják,hogy biztonságosan 1/125 ig lehet kézből statikus témát fotózni. Na én most megpróbáltam az 1/60 at ,de nem tudom becsapni az időt,s te kiszúrtad a zajtVagy ...... a bemozdulást adta életlenség is okozhat zajszerű nemkívánt hatást.
Szia!
Eljutottunk a végkifejlethez.Minden megvan.A csrepes talaj a kis növénnyal és a nagyobb horizont a kék éggel.
Most meg Bélánknak akadt egy újab ötlete.Szerintem van ilyen felvételed is.
Üdv:alalat
elég egy ötös is mariám ,de akkor add meg :)))
a kép tetszik .sokadjára megnyitva ,lehet ,másképpen látom már én is. mániákusan fekvőképimádó vagyok . ettől eltekintek . viszont a zajra való válaszod felkeltette a figyelmemet . légyszi ezt fejtsd ki jobban . /tengelic /
mindig tanul az ember . hali
szia .
ez egy profi téma .
elég jó a kivitelezés is . kis zajt látni az égbolton . talán még jobb lenne ,-érzésem szerint - ha a kép fekvőben lenne szerkesztve . indoklás : - növelné teret . így állóban nem kapok pluszt . nincs benne több ,ami fekvőben lehetne alul felül . oldalt nem tudhatom ,van e oda nem illő objektum .,stb stb .
még egy gondolat . ezek a repedezettségek kicsik indokolják a jó öreg klasszikus kissé túl élesített ,kontrasztosított efef megjelenítést . olyan színszűréssel , mint a vörös színszűrők hatása volt a kék égboltra . drámai an feketés szürke égbolt nagyon benne van a témában . nekem ez a gyönyörű ,élettel teli kék ég ellentmondásban van a kép fő témájával .mindezekkel együtt csak a zaj miatt kis eltérés a maxtól .
szia
2011.11.04 07:31:18
14067
626
