Mit keressen:

Hol keressen:

Felhasználói név:

Jelszó:

Bejelentkezve marad



hirdetés



Ötletdoboz 8 - avagy a megújulás első lépései..

Ötletdoboz 8 - avagy a megújulás első lépései..

Vélemények: 411

Megnézve: 4524

Csónakázás a naplementében

Csónakázás a naplementében (4.5)

Vélemények: 3

Megnézve: 730

Absztrakt

Abszurd

Akt

Állatok

Csendélet

Csillagászati fotók

Digitális manipuláció

Divat

Egyéb

Éjszakai fotók

Életképek

Elkapott pillanatok

Épületek

Feldolgozott fotók

Glamour

Hangulat

Humor

Infravörös felvételek

Koncert-színpad

Légifotók

Makró

Növények

Pályázatok

Panoráma

Portré képek

Reklám

Riport fotók

Sport

Szociófotó

Tájkép

Tárgyfotó

Természet

teszt

Városképek

Víz alatti fotók

Werk fotók

Véletlen

Főoldal / Csillagászati fotók / Égi szekerek


Égi szekerek

  Égi szekerek

Fényképezőgép:

Canon EOS-5D Mark III

Objektív:

Tokina 16-28mm f/2.8 AT-X Pro FX

Záridő:

10 mp.

Rekesz:

F2.8

Fókusz:

16 mm

Iso:

ISO 2000

Készítés helye:

Európa Magyarország Salgóbánya

Bringás előző képei
Lander

Lander (4.96)

Jégvarázs

Jégvarázs (4.99)

Paplan

Paplan (5)

Egyszer fent, egyszer lent

Egyszer fent, egyszer lent (4.55)

Céllövölde

Céllövölde (-)

| Még több

Feltöltötte:

  Bringás 

Feltöltés ideje:

2015.08.04 19:24:48

Az adatlap szerkesztve:

2015.11.17 19:34:15

Kategória:

  Csillagászati fotók

Átlag:

4.98 (5 szavazat)

Megtekintve:

880

Betöltve:

1838

Feldolgozható:

Igen

Kulcsszavak

éjszakai fotó, hosszú zár, tág rekesz, vár

Égi szekerek

Csillagsátor Salgó vára fölött.

Ha a szemed nem talál rá a címben említett szekerekre, akkor vess egy pillantást az #1. hsz. alatt feltöltött képre is. Ott olvashatsz érdekességeket is, ha érdekelnek az égbolt csodái:)

sam2015

Vélemények   Legyen a legfrissebb a végén

Szavazat

#22 Írta: Bringás 2015.08.10 14:35:46   28277 1150

Köszönöm Alajos, öröm számomra, hogy hasznodra volt!


Válasz hozzászólás
 

#21 Írta: alalat 2015.08.09 08:34:06 www  10883 854

Nagyon jó csillagos felvétel.
Jó a leírás és a jelölések, mert és soha nem találtam volna meg egyiket sem.
utána már egyszerű volt :)
Üdv:Alajos


 

#20 Írta: gytoth 2015.08.08 18:12:53   3915 211

Köszönöm a kimerítő választ, sokat megtudtam. Utólag belegondolva, logikus, hogy gyújtótávolság növelésével a mozgás sebessége látszólagosan megnő, hiszen ezt mindannyian tapasztaljuk, amikor telézünk.

Igen, tudtam, hogy a Zselic kiváló adottságokkal rendelkezik az ilyen jellegű fotókhoz, hiszen itt élek. A kezdő tudással felvértezve lehet, hogy én is megpróbálom.

Jó összefoglaló volt!


Válasz hozzászólás
 

#19 Írta: Bringás 2015.08.07 11:55:36   28277 1150

Zajút = A Tejút 4/3-os megnevezése:)


Válasz hozzászólás
 

#18 Írta: Bringás 2015.08.07 11:54:34   28277 1150

Igen:)
Nekem is volt 4/3 rendszerem…
De láthattad volna a saját szemeddel, fenséges volt a Boszorkánykőről. Mikor látunk mi Pestről ilyet?
Globális áramszünetkor:)


Válasz hozzászólás
 

#17 Írta: Zsírláma 2015.08.07 11:52:24   6929 488

Zajút? Ez jó :D


Válasz hozzászólás
 

#16 Írta: Zsírláma 2015.08.07 11:51:40   6929 488

JAja, meglátjuk, biztos élménydús lehet.


Válasz hozzászólás
 

#15 Írta: epiv 2015.08.07 11:50:29   6125 425

El tudod képzelni milyen zajút jönne ki kicsi masinámból??


Válasz hozzászólás
 

#14 Írta: Bringás 2015.08.07 11:50:20   28277 1150

Akár jöhetnél is legközelebb:)


Válasz hozzászólás
 

#13 Írta: Bringás 2015.08.07 11:48:15   28277 1150

Most legalább láthatod, hogy mit hagytál ki aznap este:)
Úgy tudom, az idei sajnos elmarad…
Köszönöm az értékelést, örülök, hogy tetszik!


Válasz hozzászólás
 

#12 Írta: Bringás 2015.08.07 11:45:30   28277 1150

Igazad van, sajnos a fényszennyezés nagyon csúnya és amellett eléggé megoldhatatlan probléma. Köszönöm az értékelést, örülök, hogy szépnek láttad!


Válasz hozzászólás
 

#11 Írta: Bringás 2015.08.07 11:42:52   28277 1150

Köszönöm a véleményezést, örülök, hogy elnyerte a tetszésed!


Válasz hozzászólás
 

#10 Írta: Bringás 2015.08.07 11:35:58   28277 1150

A bemozdulásmentes záridő - bármilyen furcsán hangzik is - az objektíved gyújtótávolságától függ. Nagylátó optikával az itt alkalmazott 10 mp. a maximum. 15 mp.-es záridőnél már bemozdulás látható. Az eredeti fotón mindenképp. Ha a képet feltöltöd az internetre és előtte kellően leméretezed, akkor a bemozdulás is értelemszerűen „összemegy” annyira, hogy élesnek fog tűnni a néző számára. Ezért láthatsz az interneten 10 mp.-nél hosszabb nagylátós, de mégis éles képeket. Ha teleobjektívet használsz, akkor az objektív gyutávjával arányosan csökkenteni kell a bemozdulásmentes záridőt. Konkrét számokat itt nem tudok írni, mert soha az életben nem próbáltam még egy adott részletét letelézni a csillagos égboltnak.

Az érzékenységgel kapcsolatban feltételezem, hogy csak elírtad és az ISO növelésről akartál érdeklődni. Nos, nem meglepő módon az érzékenységet természetesen csak addig növelheted, amíg az érzékelőd bírja elfogadható képminőséggel. Egy ilyen jellegű fotónál a magas érzékenység miatt durván felerősödő zaj egy idő után „másik csillagos égboltot” fog eredményezni. Értsd, a zajszemcsék fehér, csillagszerű pixelek formáját öltik, ami megtévesztésig hasonlítani fog az igazi csillagokra. Nem fogod tudni, hogy mi a csillag és mi a zaj. A látványnak pedig ekkor már kevés köze lesz a valódi égbolthoz. Sajnos ezúttal a zajszűrés sem járható út, ugyanis a zajszűrő program sem tudja megkülönböztetni a valós zajt a csillagoktól, tehát kíméletlenül letörli a képről mindkettőt. Röviden, az érzékenységgel addig mehetsz el, amíg a zajszint szűrés nélkül, vagy kis szűréssel még megfelelően alacsony. Ilyen szempontból a full frame érzékelős gépvázak óriási előnyt élveznek, de persze nagyon sok jó asztrofotót láttam APS-C érzékelővel is. Az én régi gépvázammal esélye sem volt egy ilyen fotónak.

Ha egy gépváz nem teljesít jól magas érzékenységen, akkor meglepően jó megoldást hozhat, ha a fotós kellően sötét, fényszennyezéstől mentes helyen fényképez. Hazánkban két ilyen hely van: a Hortobágy és a Zselic. Ha nagyon sötét helyen fotózol, akkor kisebb érzékenységen is ugyanannyi objektumot tudsz megörökíteni, mint fényszennyezett helyen nagyobb érzékenységgel. Ráadásul a kép is szebb lesz. A fenti képen amúgy nagyon csúnya a fényszennyezés.

Tegyük föl azt az esetet is, hogy a gépváz bírja a magas érzékenységet. Ez esetben az dönti el az ISO beállítás értékét, hogy mit szeretnél lefényképezni. Ha csillagforgó a cél, akkor az alapérzékenységen, vagy nagyon a közelében kell dolgozni. Ha a Tejutat szeretnéd egy mozdulatlan csillagsátorral, akkor pedig olyan magas ISO ajánlott, ami képes begyűjteni a szükséges fényt.

További ökölszabályok: csillagos égboltot mindig a legtágabb blendével fényképezünk. Egyrészt mert kell a fény, másrészt úgysem kell nagy mélységélesség, harmadrészt, a végtelenben tág blendével is elég kellően nagy mélységélesség alakul ki. Autofókuszt sosem használunk. Amúgy sem működne. A fókuszt kézileg végtelenre kell állítani. (Néhány objektívnél egy kicsit a végtelen előtt a jó. Ezt próbafotón ki kell próbálni.) Kézzel nem nyúlunk a fényképezőgéphez. Exponálás kioldóval, vagy időzítővel. Előzetes tükörfelcsapás funkció használata erősen ajánlott. Ha csillagforgót készítesz, ki kell kapcsolni a hotpixel szűrést. Ha nem csillagforgót készítesz, akkor viszont be kell kapcsolni. Ha a Hold fönn van az égbolton, lehetetlen normális csillagos eget fényképezni. Akkor is, ha a hátad mögött van. És akkor is, ha csak félhold van.


Válasz hozzászólás
 

#9 Írta: Bringás 2015.08.07 10:46:36   28277 1150

Köszönöm szépen a véleményt! Képileg szerintem sem a legjobb a fotó ez, fővárosi révén alig-alig mutatkozik alkalmam megpróbálkozni hasonló fotók készítésével, így aztán a kellő tapasztalatnak is a híján vagyok. A fotó igazából csak a csillagos égbolt ábrázolása szeretett volna lenni a kivilágított vár fölött.


Válasz hozzászólás
 

#8 Írta: Zsírláma 2015.08.06 22:10:27   6929 488

Legközelebb biztos jobban fogok leskelődni az égbolton, számomra is informatív volt: Bringás Geographic Channel. :)

Köszönöm, üdv!


 

#7 Írta: epiv 2015.08.06 20:14:46   6125 425

Szia!
Nem semmi leírás, de azért még a képi segítség is jól jött:)
Örömmel látom a helyszínt azaz az ott készült képedet, klassz lett nagyon ez is , remek mint fotó és tanulsásgos is
köszi és gratulálok!


5.0

 

#6 Írta: B_Janik 2015.08.05 19:35:09   2407 225

Szia!
Igazán remek felvétel,volt szerencsém megnézni több monitoron is de nem csalódtam benne egyiken sem.
Mindig is érdekelt a csillagos égbolt,így köszönet a leírásért is.
A megvilágított vár és a város fényei gyönyörűen festik a hátteret,nekem nagyon tetszik.
Gratulálok hozzá,további szép fényeket!

Üdv:János.


5.0

 

#5 Írta: Ilacsi 2015.08.05 18:32:41   6516 276

Szia, Szép és látványos felvételt készítettél az égi szekerekről, én amit felfedeztem a jobb alsó sarokban az a göncöl szekér. A színvilága jó, de talán a háttér fények nem teljesen jól emelik ki a csillagos égboltot. Üdv.Ili


4.9

 

#4 Írta: gytoth 2015.08.05 18:30:12   3915 211

...és nagyon jó a leírás! Rendhagyó módon ezt pontozom.


5.0

 

#3 Írta: gytoth 2015.08.05 18:16:13   3915 211

Nem igen nézegettem még csillagászati fotókat, így érdemben nem is vállalkozom az értékelésére. Inkább csak érdeklődöm, hogy záridőben meddig lehet ilyenkor bemozdulás nélkül elmenni (és ezzel együtt az érzékenységet csökkenteni)? Itt 10 mp-es expót látunk, ami igen szép felvételt eredményezett, 20 mp-nél már érzékelhető a Föld elfordulása? Üdv!


 

#2 Írta: SzEjO157 2015.08.05 09:16:45   2842 176

Elnézést ha a jobb fotós képéről mondunk véleményt Ha csillagászati oktató fotónak tekintjuk akkor 2x5 Ha tájfotó akkor csak 5, felül és oldalt végnék. A színek a fények csodásak. Mivel az előző eset ami miatt készült, külön köszönjük az ismertetőt. Mondják,hogy Iste tartsa szokását


5.0

 

#1 Írta: Bringás 2015.08.04 19:25:51   28277 1150

Az éjszakai égbolt szépsége az összes kultúrában az emberek közös tapasztalata: olyasmi, amelyben minden nemzedékkel osztozunk ősidők óta. Ha elegendő ideig bámuljuk az eget, szemünk fokozatosan csoportokba fogja össze a legfényesebb csillagokat. Egyszer csak háromszögek, négyszögek, ívek és más egyszerű mintázatok sora rajzolódik ki az égbolton. Így mindenki megalkothatja saját, tetszőleges csillagképrendszerét. Ugyanezt tették az ókorban élő távoli őseink, amikor az égi objektumok könnyebb azonosítása miatt létrehozták az első csillagképeket. Az időmérés, az istenhit, a jóslás és a fantázia mindegyike fontos szerepet játszott a csillagképek születésében. A csillagképek alakzatainak megalkotása kényelmes és önkényes módja az égbolt térképezésének. Egy csillagkép csillagai ugyanis a valós térben távol esnek egymástól, általában semmi közük sincs egymáshoz, csupán a Földről nézve figyelhetők meg hasonló látóirányban.

A Göncöl szekér a legfontosabb égi alakzat, minden kultúrában kiemelt szerepet kapott: Az ókori görögök Zeusz dajkáját látták bele az alakzatba. Az arabok viszont koporsónak képzelték. A rómaiak a Nagy Göncöl hét csillagát hét cséplő ökörnek tartották, akik állandóan az Égi Pólus körül vándorolnak. Az észak-amerikai indiánok merőkanalat láttak ebben a formában, míg közép-amerikai társaik szerint az egylábú embert, Hunrakant ábrázolta a csoportosulás. (Egyébként innen származik a Karib térség jellemző vihara, a hurrikán neve.) Afrikában ivótök, Angliában eke, Babilóniában, Németországban, Skandináviában továbbá a Sumér, valamint a Viking birodalomban szintén szekér, Franciaországban serpenyő, Hindusztánban pedig hét bölcs vagy hét Buddha képében mutatkozott meg e csodás formáció.


A magyar csillaghit szerint Göncöl egy jótékony táltos volt. Miközben szekerével a világot járta, meggyógyította a betegeket és beszélgetett az állatokkal. Egyszer eltörött a szekere rúdja. Kérlelte az embereket segítsenek neki, de senki sem törődött vele. Haragjában a lovak közé csapott, és felrepült az égre. Azóta is ott köröz fenn. Törött rúdú szekerére van kötve az égbolt, így húzza azt körbe-körbe. Ott, ahol a rúd eltört, látható az égbolt egyik híres-neves kettőse, ami nem más, mint a Kisbéres vagy Kiskondás, aki a rúdon ül és a szekeret hajtja. A régi időkben csak az mehetett katonának, akinek kellően jó szeme volt hozzá, hogy ezt a kettőst feloldja.

A Kis Medve csoport hét csillaga a Nagy Göncölhöz hasonló, csak fordított alakzatba rendeződik, ezért Kis Göncölnek is nevezik. Az ókoriak a Kis Medvét navigációs jelentősége miatt előnyben részesítették a Nagy Medvével szemben.

Pozíciója miatt mindig különös tiszteletnek örvendett a Polaris, vagyis a Sarkcsillag. Az emberiség történelme során a Sarkcsillagot tartották az égbolt legfontosabb csillagának. Mivel majdnem az Északi-sark fölött helyezkedik el, így hosszú időn keresztül éjszakai iránytűként működött, amely a sötétségben tévedhetetlenül megmutatta az északi irányt. Ezen kívül, a Sarkcsillag látóhatár feletti magasságát megmérve a szárazföldi és a tengeri utazók pontosan megállapíthatták saját földrajzi szélességüket. A Sarkcsillag különböző kultúrákban elfoglalt kiemelt helyét jól érzékeltetik a legendák.
A skandinávok szerint a Polaris volt az ékkő annak a dárdának a hegyén, amelyet az istenek keresztüldobtak a világmindenségen.
A tatárok a Sarkcsillagot aranyszegnek nevezték, úgy képzelték, hogy ez a csillag tartja össze az egész világot.
A korai hinduizmusban Dhruva istenként szerepelt, s a „bolygók tengelyének” nevezték.
Az arabok keréktengely névvel illették, sőt Giediként is emlegették, azaz elképzelésük szerint ő volt annak a férfinak a gyilkosa, akinek gyászoló rokonsága a Nagy Göncölben gyülekezett, így náluk a Polaris ördögcsillagként szerepelt.
Az ókori Kínában az északi csillag istennője volt a Sarkcsillag neve.
A legtöbb mítosz egyszerre emlékezik meg a Kis és a Nagy Medvéről.

A Sarkcsillag 2102-ben lesz az égi pólushoz a legközelebb, attól kezdve távolodni fog tőle. A Polaris F7 színképosztályú sárgásfehér szuperóriás, A Napnál 2290-szer ragyogóbb csillag. Felszíni hőmérséklete 6900 C. Érdekes, hogy a fénye mintegy 15 %-al felerősödött, hiszen történelmi forrásokból biztosan megállítható, hogy az ókorban a Polaris még halványabb csillag volt. Jelenleg 2 magnitúdós látszó fénnyel világít, tömege 4,3-szor, míg átmérője 30-szor nagyobb a Napnál. A Sarkcsillag távolsága 431 fényév. Ennyi évvel ezelőtt indult el az a pár foton, ami a fényképezőgépem érzékelőjén végezte. További érdekesség, hogy a 17 km/sec sebességgel közeledik hozzánk.

Capella az égbolt hatodik legfényesebb csillaga, két sárga óriás rendkívül szoros, kettőse. A két csillag együttes fénye 150 Napnyi. Tömegük 2,7-szer, átmérőjük pedig 10-szer nagyobb a Napnál. Meglehetősen közel, csak 42 fényévre vannak tőlünk.

A Cassiopeia csillagképben a szerencsétlen sorsú Kassziopeia királynő – Cepheus, Etiópia királyának felesége – elevenedik meg. Kassziopeia gyönyörű nő volt, mégis a hiúság bűnébe esett, amikor fennen hangoztatta, hogy a tengeri nimfáknál is szebb és szőkébb, akik nem mások, mint Néreusz, a bölcs tengeri vén 50 bájos és jóságos leánya. A sértődött nimfák bepanaszolták Kassziopeiát védelmezőjüknél, Poszeidón tengeristennél, akit az égbolton a Szekeres testesít meg. Poszeidón haragjában az égre helyezte Kassziopeiát, csakhogy kissé léha és illetlen pózban, széttárt térdekkel. Ezt a történetet látták az ókoriak az égbolt jellegzetes "W" alakjába.

 

A hozzászóló képet töltött fel:
 


 

hirdetés




Jelölj minket ismerosnek a FaceBook-on!


Tudtad, hogy a képhez kapcsolódó adatokra rá is kereshetsz?

Vagy használd az összetett keresést !

***Képek az alábbi fényképezőgéppel:

Canon EOS-5D Mark III

Képek az alábbi objektívvel:

Tokina 16-28mm f/2.8 AT-X Pro FX


Legkevésbé értékelt képek az elmúlt hét napból
0.0747 mp  (1) Copyright ÁSZF - Adatvédelem  Elérhetőség   Médiaajánlat