Hirtelen támadó, jellegzetes balatoni vihar. Fenséges, mint mindig.
Háttérben a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyei.
Ezek a fények nem alkonyiak, és nem is változtattam rajtuk. Ahogy látható, a Nap relatíve még magasan volt.
A viharos fényeknek azért lett ilyen színük, mert mire a késő délutáni napsugárzás átvergődött a szokásosnál jóval vaskosabb atmoszférán, addigra a teljes fényspektrum rövidebb hullámhosszú (kék) összetevői teljesen szétszóródtak és csak a hosszabb hullámhosszú (vöröses) fénysugarak jutottak el a szemünkbe (kameránkba).
Amúgy nem úsztam meg:) Pontosabban mégis megúsztam, mert engem csak a széle kapott el:)
Nagyon szép ez a közel három egyenlő részre osztott kompozíció, amely egyszerű, de rendkívül mutatós. Három réteg, mindegyik más. Gyönyörű természeti jelenség! Üdv, Gyula
Szia, A felvétel jól érzékelteti a vihar előtti csend hangulatát. A színvilága szép lett, nagyon szépen mutat a túlpart aranyló színei. Szerkesztésénél fölülről egy kicsit vágnék! BUÉK!