Többször visszatértem már a fotódhoz és csak nézem a kislány szomorú tekintetét. Próbálom kitalálni, vajon milyen hányavetett körülmények között élhet ő. És hogy milyen jövőképe lehet majd.
Köszi, hogy megmutattad nekünk.
Azok a szemek...,mindent visznek.
Ahogy Ilacsi is írja a kislány arca nagyon jó karakter és szinte mesél a sorsásól,ami nem lehet könnyű,mégis erős személyiséget vélek felfedezni benne.
Gratulálok az elért helyezéshez és a fotóhoz!
Nahát... amikor megláttam ezt a képet, már kicsiben megszólított. Mondom vajon kié lehet ez a kép... mert számomra kítünik a többi közül. És ezzel nem a mások fotóinak erényeit kicsinylem, csak hát ugye, hozzám az egyik legközelebb álló téma az emberábrázolásos fotók, különösen, ha azok még jók is. Csodálkozva láttam meg neved, mert bár szoktál, de azért gyerekekről ritkábban fotózol, na meg ugye ezen az oldalon se sűrűn láttalak Téged az utóbbi időben, bár az is igaz, hogy én sem voltam itt már hónapok óta..
Na de a képről is. A visszaadott mimika, az elkapott pillanat, az érzelmi töltet megmagyarázza a fotós nevét. Mert ez a te fegyvered, ezt tudod minden pixelében visszaadni a képben. A kidolgozással, a kompozícióval, a perspektívával, és ami a legfontosabb annak a pillanatnak a megörökítésével, a meglátávásal, amit ott helyben éltél át, és éreztél. Pontosan tudod, mikor, és mit, és hogyan kell megnyomni az exponáló gombot, és ez abszolút visszajön ezen a képen is!