|
Iparművészeti Múzeum
A képet erno készítette.
A kép Budapesten készült, 2003-05-06.-án.
Iparművészeti Múzeum.
A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864)
társintézmények után Európában harmadikként jött létre. Első lépésként a
leendő múzeumépület számára egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak
az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos utca (ma Hőgyes Endre u.) határolta
területen, amit később további vásárlással bővítettek; majd a kormány
pályázatot írt ki egy modern igényeknek megfelelő palota tervezésére:
ebben az épületben kap majd helyet mind a múzeum mind pedig az
Iparművészeti Iskola.
A pályázaton Lechner Ödön és Pártos Gyula tervsorozata nyert; az építési
megbízást azonban csak 1893-ban kapták meg. Így a palota avatására a
millenniumi ünnepségsorozat záró eseményeként, 1896. október 25-én
kerülhetett sor.
A palota - születése pillanatától - heves vitákat váltott ki, de
jelentősége a nemzetközi szecesszió vonulatában és a lechneri életműben ma
már megkérdőjelezhetetlen tény. Ez az épület a szecesszió korai - ám
jellegzetes -, keleti ornamentikát felhasználó példája. Benne a funkció, a
magas művészi színvonalon megformált tömeg, és az egyéni díszítési forma
harmóniáját a legkorszerűbb statikai szerkezetek biztosítják (mint például
a nagycsarnok ornamentális csipkévé lényegült, s a nézők szemei elől sem
rejtett hengerelt acéltartói).
A múzeum előcsarnokának oszlopkötegekkel épült, fölfelé nyitott - a
kupolára rálátást, s onnan fényt adó - megoldása nagyszabású építészeti
gondolat. A Zsolnay kerámiával bontott színes kupola messziről, míg a
meseszerű díszítményekkel ékes, nyitott főbejárati csarnok közelről
csalogatta - és csalogatja ma is - a látogatókat. E csodálatos építészeti
és esztétikai megoldások sem győzték meg az ellenzők táborát: így történt,
hogy az 1920-as évek végére a múzeum belső festését (Reissmann Károly
Miksa művét) drasztikusan lemeszelték (csak két terem és a szélfogó
menekült meg).
A második világháború is súlyos csapást mért az épületre: jelentős
károsodás érte a főbejárat nyitott előcsarnokát és a főkupolát, valamint a
nagy üvegcsarnokot, és a Hőgyes utcai sarokkupolát. A háborús károkat
1949-ben állították helyre. Az épület azóta teljes pompájában várja a
múzeumlátogatókat.
|
|
986
143
2005.01.23 07:55:05
