|
#13 Írta: Bringás  
2013.07.23 07:57:07
 28277
 1150
Mindjárt mondom, hogy szerintem (és veszem a bátorságot, hogy Mária szerint is), mi az, ami ezen a képen nem passzol össze egymással. Előtte szeretném megköszönni a válaszod. Bár 99 %-ig biztos voltam benne hogy vakuztál, de értékelésemmel inkább megvártam a megerősítést.
Nos, a fények keveredéséről van szó. A vaku az nagyon jó dolog, most már nekem is van, így aztán időnként használom is, meg elég sokat olvastam is róluk. Úgy tűnik, hogy itt egy „klasszikus” hiba történt, hagytad, hogy a fények keveredjenek.
Minden vaku fénye gyárilag úgy van beállítva, hogy 5500 K színhőmérsékletű legyen, mert ez pontosan megegyezik a normál napsütés színhőmérsékletével. Amikor tehát vakuval derítesz, akkor az olyan, mintha a normál napsütéssel derítenél. Nincs is ezzel semmi gond mindaddig, amíg normál napsütésben fotózol. Ha azonban a fotózás nem normál napsütésben történik, akkor azonnal előjön ez a probléma. Abban a pillanatban két különböző színhőmérsékletű fény fog keveredni a fotón, egészségtelen, diszharmonikus színűvé alakítva így a kép egyik részét.
Legyen a fotózás helyszíne egy éjszakai város, egy hagyományos égővel, vagy neonnal megvilágított helyiség, illetve egy alkonyi / hajnali fényekkel megvilágított környezet, stb… a környezet fényének színhőmérséklete jelentősen különbözik a vakufényétől. Ezekben az esetekben a vakufényt kapott téma egészségtelenül fehér, netalán kékes, vagy zöldes színben tündököl - a külső megvilágítás függvényében. Itt is ez történt, a kép többi részéhez képest a lány arca túl hideg, kékes árnyalatú (halott fényű) lett.
A két eltérő színhőmérsékletű megvilágítással az a gond, hogy a fényképezőgép csak egy bizonyos színhőmérsékleten (WB-n) tud dolgozni. A fehéregyensúly beállítás ugyebár akkor tökéletes, ha a fehér valóban fehér lesz (és a többi szín pedig színhelyes). A helyes WB előállításához a processzornak tudnia kell, hogy milyen a beérkező fény színhőmérséklete. A fényképezőgép persze akkor is csak egy bizonyos fehéregyensúly alapján tudja elkészíteni a képet, amikor a környezet és a vaku fényei keverednek. A gép nem képes a kép különböző részeire eltérő fehéregyensúlyt alkalmazni. Ilyenkor történik az, hogy a fehérbeállításhoz alapul vett fényhez képest, (itt pl. alkonyi fény) a vaku eltérő színű fényt, egész pontosan napfény színű fényt ad a képez.
A kevert fények által okozott hibás színvilág kialakulása teljesen független attól, hogy a fényképezőgépen mi állítottuk be az általunk helyesnek vélt fehéregyensúlyt, vagy az automatikára bíztuk a választást. A képen csak azok a részek lesznek színhelyesek, amelyek azzal a fényösszetevővel lettek megvilágítva, amelyhez passzol a fényképezőgép fehéregyensúly beállítása. Az ettől eltérő megvilágítású képrészek fals színűek lesznek. Magyarul vakuzáskor, vagy csak a vaku által megvilágított képrész, vagy csak a vakufény mentes terület lesz színhelyes – a beállított fehéregyensúly függvényében.
Ez alól két kivétel van:
1. Ha a kép megvilágítását legalább 90 %-ban a vaku adja, mert ilyenkor egyértelműen a vaku színhőmérséklete fog dominálni mindenütt.
2. Ha normál nappali fények mellett a szabadban vakuzunk, mert ilyenkor a vakufény és a környezeti fény színhőmérséklete gyakorlatilag azonos.
A kevert megvilágításból adódó színhibákat csak minimális mértékben lehet orvosolni a raw konvertáló programokkal, hiszen a fehéregyensúly megváltoztatása az egész képre hat. Miközben a rossz színekből jókat csinálsz, addig a jók viszont rosszá válnak. A raw feldolgozás tehát csak addig járható út, amíg a keveredő fények színhője között nincs túl nagy különbség. Ha viszont túl nagy az eltérés a fényeink között, akkor a feladat lehetetlen… és a rétegek időrabló poklára ítéljük magunkat. Különben is, a mi hobbink a fényképezés és nem a Photoshoppolás…
Mi tehát a megoldás, ha keveredő fényekben akarunk fotózni? Mivel a fehéregyensúly beállítás az egész képen egységesen érvényes, így nincs más megoldás, a fényeket kell megváltoztatni. A fotó megvilágításában szerepet játszó összes fényt közel azonos színhőmérsékletűvé kell tenni. Aztán az egységes színhőmérsékletűvé tett fényekhez hozzá kell rendelni a megfelelő fehéregyensúlyt, s a kép színvilága immár tökéletesen természetes lesz. Ha a fények színhője azonos, akkor már a raw feldolgozáskor, sem lesz gond, szokásosan egyszerű lesz a kép utólagos színbeállítása, ha finomítani szeretnél a kép színein.
Már csak az a kérdés, hogyan teheted azonos színhőmérsékletűvé a kép megvilágításában szerepet játszó fényeket? Könnyű belátni, hogy a városi fényekre, az épületbelsők neon, vagy izzó megvilágítására, illetve a naplementére semmilyen befolyásunk nincs. A vaku viszont a sajátunk, fölötte mi rendelkezünk. A vaku fényét kell tehát megváltoztatni, s olyan színhőmérsékletűvé tenni, mint a környezet megvilágítása. A vaku 5500 K színhőjét a vakura helyezhető színes fóliák (szűrők) segítségével lehet megváltoztatni. A színes fóliák három alaptípusa a következő:
1. Az alkony / hajnal fényét, illetve a hagyományos izzó lámpák sárgás fényét kialakító narancs színű (CTO – Color Temperature Orange) fólia. Ámbra szűrőnek is szokták nevezni.
2. A neon fénycsövek zöldes fényét kialakító (window green) fólia.
3. Hideg, kék fényt kialakító (CTB – Color Temperature Blue) fólia.
A színes fóliákat használhatod háttér színezésre, illetve a vakufény színkorrekciójához egyaránt. Erősségüket tekintve három különböző kivitelben (teljes, fél és negyed) állnak rendelkezésre, hogy a vakufény színezése a kívánt mértékű legyen.
full CTO a vakufényt konvertálja kb. 3200 K-re
1/2 CTO a vakufényt konvertálja kb. 3800 K-re
1/4CTO a vakufényt konvertálja kb. 4600 K-re
full CTB a vakufényt konvertálja 14 000 – 15 000 K-re
1/2 CTB a vakufényt konvertálja 11 000 – 12 000 K-re
1/4 CTB a vakufényt konvertálja 8000 – 10 000 K-re
A neonfények viszont rendkívül különböznek. Minden fénycső más és más. Így aztán ha neonfényes környezeti megvilágítás mellett vakuzunk, akkor a tapasztalat és a kísérletezés dönti el, hogy melyik erősségű zöld fólia használata lesz a megfelelő.
Egy ilyen szűrőfólia készlet mindössze 2500 Ft, nem egy nagy beruházás. Ajánlom figyelmedbe. Mint ahogy ezt a feltöltésemet is:
http://www.fotosokvilaga.hu/kep/90955/pirkadat/canon_eos_5d_mark_iii
Ez a látszólag ide nem illő makró a következőért lehet érdekes számodra. A háttér megvilágítását a hajnali égbolt rózsás fénye adja, ami teljesen természetes. Ha vaku nélkül készítem a képet, akkor a lepke csak egy sziluett volna, ezt könnyű belátnod. Én azonban ezzel az égi háttérrel szerettem volna láttatni a lepkét, s rajta a harmatot. Tehát vakuval derítettem, de a vakura fel volt téve egy full CTO színezőfólia. Így a vaku nagyon hasonló fényt produkált, mint a felkelő Nap - s a lepke megvilágítása tényleg olyan, mintha azt a pirkadat tette volna, holott a Nap ugyanúgy háttérben volt, mint a Te esetedben. A fólia nélkül teljesen természetellenes lenne a hatás.
Végül egy könyv ajánlás, McNally: A nagy villanás. Számodra kötelező olvasmány, mert jó részt portrézásról szól - vakuval. Még én is rengeteget profitáltam belőle. Közérthető. Megmutatja a képet, majd leírja, hogy kell olyat készíteni, közben több fotón mutatja az egyes képek beállítási közti különbséget (ilyen-olyan kompenzációval, vagy anélkül, WB-vel, fóliával, illetve nélküle.) Aki komolyabban szeretne vakuzni, annak ez a könyv alap.
Üdv.: Cs.
*
|
|
