Nem egy vidám kép, azon gondolkodom, miért ül a földön a gyerekével az utcán... lehet kéregető, bár nem tűnik annak. A szerkesztése jó, és a védelmező pillanat jól elkapott.
Remélem, mások is töltenek még fel a heti téma kapcsán, még a nap negyede hátravan. :)
Szia ,rég találkoztunk már ! Ajánlok valamit ! egy hónapra tedd el a telédet és vegyél elő egy max 50 est. Ezt a képet ha azzal készíted,megszűnik az az érzés,hogy a néző leskelődik. Igaz,közelebb kell menni,de több lesz a részlet. A másik,hogy egy pillanatra belépsz az alany aurájába. Itt viszont már nem a fotós tudás,hanem az empátia fogja játszani a főszerepet. Próbáld ki :)
Szia! Nem az élet napos oldalát mutatod, de ezt is mutatni kell... Jó, hogy nagy teret hagytál a páros előtt, fölött és alatt, számomra ez is fokozza az anya elszigeteltségét, hogy önmagán kívül másra nem számíthat. Jó kép!
A látvány szomorú. A néző pedig gondolkodhat. A miértekre több válasz is kínálkozik, empatikusabb és kevésbé az. Képileg tetszik a függőlegesek kezelése. A hatást erősíti, hogy a főszereplők a sarokban bújnak meg, illetve a sodródó őszi leveles környezet is. Kevésbé tetszik, hogy az anya „bebukott” a ff kidolgozásba, a feketéken (az anyán) semmi részlet, csak a körvonalai adják ki.
További szép fotonokat!
Szia Tibor, Bizony rég találkoztunk, azt hittem, hogy TE is töltesz fel a heti témára, a fekete fehér fotók úgy érzem nagyon is közel áll hozzád.
El tehetem a telét, de szerintem ezzel is lehetett volna közelebbi fotót készíteni, de nem mertem közelebb menni, de jó lett volna, ha közelebb állok a témához, igazad van akkor sokkal részletesebb felvételt készíthettem volna. A tanácsodat és az ajánlatodat megszívlelem. Szép fényeket! Üdv.Ili
Én is gondoltam,hogy közelebb kellene menni de mégsem. Így sokkal jobb a pszichológiai hatás. Jobban látszik az egyedüllét és a kiszolgáltatottság.Drámaibb jobb a kép.