A Margit-szigeten sokszor elöfordult velem hogy kézböl ettek a madárkák pl. cinke, csuszka de régebben még vörösbegy is rászállt egy kövérebb kukacra, habár én csak diót és napraforgót viszek nekik, a mókusoknak természetesen egy fél zsebnyi mogyoróval kötelező megjelenni.
A nagy virágos tér után van egy padsor keresztben a jobb oldalán néhány madárbarát nyugdijas eteti őket rendszeresen, a hétvégén még egy harkály is leszállt körülnézni mi a menű. Sok mókus is ide jár potyázni és nem szégyenlősek. A kisállatkert után kb. száz méter.
Köszönöm a jó tanácsokat, nekem már az is kellemes élmény hogy a törékeny picike karmos lábával igyekszik kapaszkodni az ember kezén. Persze a madárfotózás is maga a gyönyör, imádom már a megfigyelésüket is, ami ebben a rohanó világban már-már luxusnak számit.
Es meg valaki azt irta hogy ez lehetetlen Magyarorszagon.
Par jotanacs, ha elfogadod tolem. Kerd meg az illetot, akinek a kezen van a mag hogy alljon neked oldalt, igy a teste nem lesz a kepen, csak a keze, rajta a madarral.
#2 A feny forrasa, ami alltalaban a nap, legyen mogotted ha lehet, es a kezet tartsa feljebb ha lehet. Orulok hogy probalkozol ilyennel, hisz nem csak erdekes fotok szuletnek, hanem jol tellik az ido is. Sokat lehet szorakozni ezekkel kis madarakkal.
41
18
