Szívből kívánom, hogy a dolgok rendeződjenek! Sajnos, mostanában többször hall vagy olvas az ember környezetéből rosszat vagy szomorút, min jót - mintha már ebben a rettenetes világban az elem kezdene "lemerülni" bennünk... (Aki pszichoimmunológiával, vagy szociopszicho-immunológiával foglalkozik biztosan szebben tudná megfogalmazni, de én csak érzem, hogy a feszülő - feszített - húr sok mindennel képes az ember életében rezonálni...
Ok Dodó! Átfésültem a képeimre írt véleményeket, s igyekeztem reagálni. Aztán bocs, de nagyon lefoglalt más irányú, komoly családi problémák sora, ettől a figyelmetlenség. (A problémák lassan fogynak és már nem annyira zavaróak!!!)
Értem... Logikus, és így a mondanivaló határozta meg a szerkesztést (a tartalom a formát, ahogy egy régi reklám mondja - ha lehetek ilyen frivol ebben a kérdésben).
Köszönöm a véleményed Dodó, de az alacsony talajszintű háttér tudatos, az égboltra szerettem volna terelni a figyelmet, a "szokásos" és szomorúan vidám találkahely miatt.
Nekem a háttér élességével nincs bajom, mivel a temető egyértelmű képi jelzése szükséges a mondanivaló és a cím megértéséhez, én inkább azon gondolkodom, hogy egy kicsit jobbra lépve nem került volna-e ki a fő motívum a középről, s a nagyobb magasságú sírkövek nem kerültek-e volna úgy mellé, hogy az alacsony, sötétebb árnyalatú sír előtt jobban kiemelkedjen, a lapos-magas ellentétet is ki tudtad volna használni. Az ég nagyon szép lett. Gratulálok!
Köszönöm! Az elmosás nekem is eszembe jutott, meg is próbáltam, de akkor a temetői jelleg megdőlt volna, persze lehetett volna kis mértékű az életlenség...most már mindegy.