Szia, Szép megközelítés és megemlékezés, a kicsi virág szépen kiemelkedik a homályos háttérből, ahol a jeltelen sír elhelyezkedik. Gratulálok, szép munka!
Magam részéről Jube barátunk véleményével azonosulok. Először én is a képet néztem és természetesen szimpla virágfotónak gondoltam, aminek eléggé furcsa a a háttere és a szerkesztése sem az igazi. Aztán a hozzászólások nyomán terelődött a figyelmem a címre és így persze már helyére került a szerkesztés és a háttér is. Magamtól viszont nem jöttem volna rá a kép mondandójára. Ez így egy nagyon jó elgondolás, de kivitelezésében véleményem szerint sokkal jobban kéne sejtetni a hátteret, mert az hivatott megadni a fotó üzenetét.
További szép fotonokat!
Igen, így lehet. De én sokszor nézek képeket pl. a Flickr-en, ahol általában nincs magyar cím, így hasonló esetben maradok tájékozatlan. Ha én teszek fel képet oda, akkor magyar és angol címmel is ellátom (bár nem tudok sajnos idegen nyelvet, a neten fordítgatom...), a külföldi fotósok sajnos nem ilyen előzékenyek...:)
Értem én, de abban nem segít, hogy akinek mutattam, senkinek nem jön le, hogy miről szól a kép. A fotózás végül is egy képi ábrázolás, egy kép önmagában is kell, hogy mondjon valamit. Neked személyes élmény, átjön az akkori hangulat, de ha valaki más, aki nem volt ott csak a képet nézi, értetlenül áll... Nem akarnék senkit és senkinek az emlékét megbántani, de ha Te látsz egy hasonló képet, akkor kapásból lejön cím nélkül valami belőle?
Zavarban vagyok. A címet sokszor utána nézem meg (most is), itt semmi összefüggést nem találtam, ami a címre utalna. Egy szál virágot láttam, háttérben egy újság vagy könyv, ami így szokatlan volt, de hogy mit ábrázol, azt csak a címből tudtam meg. Ha ilyenben gondolkoznék, akkor ennyire nem mosnám el a hátteret, valami felismerhető kellene érzésem szerint. Persze lehet, tévedek, de akit megkérdeztem, az sem látott ilyesmit a képben. De lehet, hogy ez csak az én hibám.
Igazad van, a gondolatok teljesen korrektek... Akkor viszont ehhez az általános igazsághoz - porból lettünk, porrá leszünk - a cím túl konkrét.
(Most a literátus ember és nem a fotós kötözködik, talán azzal, hogy "minden síron nő virág", vagy "a halálban mindenkinek jár egy virág", esetleg "testük táplálta élet a temetőben" címmel az általánosítást jobban tudtad volna hangsúlyozni...)
Egyedi és érzékeny megközelítése a témának, a kicsi virág az élet kapta a főszerepet, de azért érzékelhető a háttérben az emlékezés , nagyon jó kompozícióban és színvilággal
Gratulálok!
Köszönöm Dodó. Sem a sírokra, sem a nevekre nem emlékszik már senki, azokat elmosta az idő, csupán egy-egy kő jelzi, hogy itt valaki fekszik a föld alatt. De a virág az még a jeltelen sírból is kinő, nem számít neki az, hogy van név, vagy nincs. Sőt még az sem számít neki, hogy a sírban hős vagy éppen gonosztevő nyugszik. Nos, a kettőt valahogy együtt láttam meg, és nekihasaltam, mert csak így tudtam a földtől kb. 10 centire virító virágot elkapni.
Valahogy a régi, "virággyerek" nemzedék jut a címről az eszembe, a kép a lányról, aki a katona fegyverébe virágot tűz, vagy a V-Moto'Rock szövege:
"Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy,
Várj, míg felkel majd a nap!
Tudod, nincs mennyország, de minden síron nő virág,
Várj, míg felkel majd a nap!
Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj,
Együtt, míg a nap utoljára kél,
Együtt mondjuk annak, ki még fél:
||: Te csak várj, míg felkel majd a nap! :||"
A képről: az egy szál szelíd virág nagyon szépen emelkedik ki a háttérből, nagyon jól helyezkedik el a képmezőben.Ennek ellenére azt mondom, hogy a kép "túl jól sikerült", olyan kifogástalanul mostad el a hátteret, hogy minden bizonnyal a háttérben levő katonasír nem ismerhető fel. Talán egy kicsit kompromisszumosabb mélységélességgel, a háttér elemének valamilyen szintű azonosíthatóságával fejezné ki igazán azt, amire szerintem törekedtél. Gratulálok!