Klasszikus mozdulat, klasszikus koncertfotó... A nézők felé tárt kéz gesztusa és az arcon tükröződő érzelmek a képen át is érvényesülnek. (Az meg, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy ilyenek legyenek, nagyon tanulságos.) Gratulálok a képhez, és 5 pontot is küldök.
Általában igyekszem minnél jobban kihasználni a 12x-es zoomot, hogy a kész képből már keveset kelljen vágni. Persze úgy, hogy eleve figyelembe kell venni a mozgást, tehát azért valamennyit rá kell hagyni. Sajnos elég sűrűn előfordul, hogy egyébként éles, jól exponált képnél ennek ellenére lemarad a kéz vége, kinyújtott mikrofon. Ilyenkor a guta kerülget, de kuka. Utána, mivel a gép színes, nem természetes világításnál, ISO 200 felett elég zajos, zajszűrés (Nioseware Community Editionnal, a PS zajszűrő eléggé elviszi az élességet). Egyéb munkák (belógó kábel, más zenész belógó hangszervége, félbevágott spotlámpa, stb. kiretusálása, forgatás, hogy állvány, ilyesmi ne legyen ferde, maradék vörösszem a Zoner Photo Studio 8-al, vagy Paint Shop Pro 7-el. (PS-t nem nagyon használok, a másik kettő uyanazt megcsinálja egyszerűbben és gyorsabban.)