ez a rossz-hangulat kategória de ilyen külön nincs....tegnap nagyon lassan haladtunk a Pacsirtamező utcában. Egy darabig mérgelődtem, aztán elővettem a fényképezőgépet. Tudom, fotóilag nem műremek, a hangulatért csináltam.
Miért haragudnék, elkattintottam de jó sokszor, sajnos nem tudtam úgy keresztbe állni, hogy jobban látszódjon a sor mögöttem. Néha kifejezett előny nem fővárosinak lenni, hidd el :-))) Szép napot
Először is .: Egy foto az elkattintással kezdődik . Esetleg másnak nem testszik majd . Én messze álok attól ,hogy amit mondok ,azt tényként jelentsem ki .De a megérzéseim ,tapasztalataim azt sugallják ,hogy a pillanatképek hangulatát át kell érezni . Nem kell ,hogy mindig ordítson a kép . Kell egy kis átszellemülés is . Nem akarok nagy dolgokról beszélni ,de igen is ,átjön a dugó hangulata . A visszapillantó erről szól . Minden második másodpercben bele nézel - majd előre .
Ha viszont a rendszámtáblát beleszerkesztetted volna ,vagy kiszerkeszted belőle ,kétségtelen előnyösebb lehetne .
Köszönöm debella, valahogy igen, amikor az ember (lánya) nap-mint-nap ezt éli át, úgy képzeli, hogy ez mindenkinek átjön. Nagyvárosi autós fotóstársaknak bizonyára jobban :-) A rendszámot inkább benne hagytam volna de nem vagyok egészen tisztában az idevágó etikai szabályokkal, ezért feleztem, hogy legalább ne legyen beazonosítható.