Szia Zsozsek! Általában nagyon tetszenek a fotóid, most csak egy kis időm volt átfutni a galériádon, de sokszor fogok még ide visszajönni.
Ez a képed is jól sikerült. A b&w jó választás volt. Külön tetszik a kéz bemozdulása, pluszt ad az egész témának. A szereplők kontúrjai nagyon jól kijönnek, az alulexponálás kifejezetten kedvező. Szóval a kép kifejezetten profi benyomást kelt. 5 pont tőlem
Egy színházi előadás nem olyan, mint egy tárgyfotó, vagy egy bogárka, tájkép megörökítése. Eleve a téma: egy képzeletvilágba visznek el, a fantáziádat használgatják, nevettetnek, könnyeztetnek, szomorkodsz és vidámodsz. Minden módon megragadják az agyad és a szíved gondolatok és érzelmek által. Zsozsek képeit azért szeretem, mert mindig pontosan visszaadják a belső tartalmakat. Valahogy képes arra, hogy meglássa, megragadja azt a pillanatot, ami a legkifejezőbb...és ezen túl képes pontos időben lenyomni az expogombot is...
szerintem ezen a képen két dolog érdemel komoly figyelmet, az egyik az első nő arca (árnyak, fények, vonások...) a másik pedig maga a mozdulat...
Ez színházi előadáson ennyi fény van. A 2,8-as fényerejű obinak ISO 800-on 1/20-ados záridő maradt. (nagyon nehéz ezt kitartani bemozdulás nélkül...) Egy sima kittobival csak foltokat tudsz fotózni. A másik egy f/1,8-as obival készült, és ott nincs mozgás. Elég nehéz dió ez, csak pupilláztam először, hogy a 2,8-as fényerejű obim rendesen kevés...
Igen, értem, és ezeket - noha nem írtam, de érzem benne. Az meg persze érthető, hogy nem kóborol meg ugrál az ember előadás közben:-)
Mondom, minden klassz, a szerkesztés, vágás, meg minden, csak mivel volt egy furcsa érzésem, azért vettem görcső alá, és erre jutottam. Üdv:-))
Nem tudom..., én nem ezt érzem, de azért ez lehet másként. :-)
Egy ilyen előadáson elfoglalsz egy helyet, és utána már csak onnan tudsz fotózni, tehát nem lehet másik perspektívát keresni.
Akkor ez onnan pont így látszott, a kar volt közel, az nagy, a lábak pedig rövidülnek, kicsik.
Nekem kimondottan tetszik, hogy az egyik tekintet kivezet a karra, onnan végigmegy a szemem a testen keresztül a láb irányába, teljesen átlósan, de közben a másik tekintet középről a bal alsó sarok felé irányít, így folyamatosan járja át a szemem az egész teret..., ha érthetően írtam le. :-)))
Fordított állásból nem tudtam volna lefotózni (ezért sok rész használhatatlan), mert nem lehet egy előadáson a táncosokat bugyinfotózni. :-)))
Nem akarok semmit sem belemagyarázni, én így látom.
Kíváncsi vagyok, a többiek véleményére is...
Természetesen a Tiedet is maximálisan elfogadom, és köszönöm is. :-)
Nnnna! Letöltöttem, hogy egészben megnézhessem .../ nem fér el egyben a monitoromon/
És mindezt azért is tettem, mert azt éreztem, hogy zavar valami a képen. Nem, a mozdulat nem zavarhat, hiszen az a címe, akartad ezt a képet, feldolgoztad, felraktad...
mondjuk egy kissé kiesik a képből a főtéma így, hogy teljesen a sarokba került - mégsem az a hunyó...
Lehet, majd ellenkeznek a többi hozzászólók, de engem az zavar, hogy a testtartás olyan szögből van fényképezve, hogy a rövidülés az optika torzítása miatt fokozottan érvényesül. Vagyis: a kar és láb aránya mintha megfordult volna , s a hatást még fokozza a természetellenes testtartás is.
Ettől függetlenül szép fotó, meg még tetszik is, csak ...és ezt írtam le, s várom, te hogyan látod. Ez csak egy vélemény, az enyém, de meggyőzhető vagyok:-)))