Jaj, csak nehogy megint elvi-ideológiai vitákba keveredjünk (bár azok visznek előre, de talán fórumon lenne a helyük...). Azért - juszt is - elmondom a véleményemet. Néhány természetfotóst alkotásától eltekintve, a képek általában (többé-kevésbé) emberi alkotásokat ábrázolnak (gondoljunk csak a majdnem mindenhova "odatolakodó" villanyvezetékre), sőt, ha semmi emberi produktum nincs a képen, akkor az is emberi döntés, annak a területnek a háborítatlansága (ami persze nem igaz, hiszen annyira átalakítottuk már a környezetünket, hogy a civilizációval valami kölcsönhatásban nem levő terület csak kevés van, ha van egyáltalán). A kérdés itt az arány és a visszaadás módja, melynek megint több szintje lehet: ha egy produktumot (pl. képet) teljes egészében és minden környezet és érzés-hozzáadás nélkül) ábrázolunk, akkor az a fotó az eredeti alkotás és mesterségbeli tudásunk hatását közli a nézővel (ami nem is olyan könnyű feladat!). Ráadásul, ha csak nem egy konkrét dolog pontos reprodukálásra kaptunk megbízást, az ábrázolt valami kiválasztása is már döntésünk, azaz "benne vagyunk". Abban az esetben viszont, ha egy-egy részt kiragadva, környezetébe helyezve, különleges nézőpontból vagy sajátos körülmények között (alkonyat, eső, kivilágítás, stb.) ábrázolunk, akkor már sokat tettünk hozzá. Nem hiszem, hogy az arányokat centiben, százalékban ki lehet fejezni, saját értékrendünket kell követni, és tudomásul venni, hogy kinek a papné, kinek a papné, és van, akinek az egész eklézsia... Ez a kép nagyon jól visszaadja a hangulatot (én is láttam nemegyszer), és örülök, hogy a képpel az épület dekorációjának "rutinjából" kiemelted, és megosztottad másokkal is. Gratulálok!
Köszönöm hogy irtál. Igazad van, talán oda irhattam volna a megjegyzéshez a kép készülésének körülményeit de mivel ez egy Szegedi hotel több pontján megtalálható részlet, Így nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.Valoszínű nem is kimondottan mozaik művész készítette hanem egy Kömüves banda,ami nem jelkenti azt hogy nem müvészek :D.
Nasario és filco!
Szerintem egy szépen megörökített műalkotás az lehet művészet. A repro fotósok biztosan mesterei a szakmájuknak, és a restaurátorok is művészek valahol (sőt legtöbbjük önállóan is alkot)
Viszont, mivel ez valakinek a műve, azt illik kinyomozni, és feltüntetni a fotó mellett.
Így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad...
A mozaik is tetszik és a róla készült kép is.
Azt is megírhattad volna, hol található!
A pontozással bajban vagyok, inkább nem pontozok.
igen ezen az épület dolgon gondolkoztam énis, valóban nehéz megmondani hol van a határ. (amúgy sokszor még egy festményt sem egyszerű lefotózni úgy hogy visszaadja az eredeti hatását, ne csillogjon, hasonló.) mongyuk az a másik hogy nekem az sem elég sokszor ha valaki egy templomot csak úgy az lefotóz szemből ahogy van és kész, ott is inkább azt értékelem ha valaki olyan részletét találja meg amit más amúgy észre se venne, és más csak a fotót látva jön rá hogy mennyire más szemmel is lehet nézni ugyanarra a dologra. (pl a templom ablakos meg kéményes képed sokkal jobban tetszik, mintha csak a templomot vagy a házat úgy napsütésbe lefotóztad volna és kész) na abba is hagyom, mert kezdek belekavarodni nagyon:) szal én így gondolom, sokan meg biztosan másképp, és valószínű így is van ez rendjén:) további jó fotózást!
Lehet hogy igazad vana képpel kapcsolatba de én ugy gondolom ha valaki lefotóz egy épületet pl azt is más készítette vagy egy tárgyat.Ha ezt megörökíted akkor ez egy elimerés részedről hogy az neked tetszik.
Hello! jók a kép színei, dekoratív a minta. nem tudom pontosan miról készült gondolom vmi mozaik-fal. egyedül az a problémám, hogy ez inkább más alkotása, te meg csak élesen lekattintottad. nekem kicsit hasonló mintha valaki készít egy szép festményt, te lefotózod, de ettől nem a te egyedi alkotásod, márpedig ez fotózásban ez igen fontos dolog.
ha más is írna megköszönném, lehet csak én érzem így....