A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik, az ország legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják.
Az Isten-széke, ami nem más mint egy andezit bástyákkal körülvett havasi tisztás. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít.
A környék történelmi, és irodalmi színterekkel tarkított, hisz itt játszódik Wass Albert talán legszebb regénye a "Funtineli boszorkány".
Akkor Te is láttad élőben a "csodát"!
Zavaró? Pedig szándékosan hagytam rajta mind2-t, hogy ne legyen olyan "üres" a kép. Lehet, hogy csak elég lett volna az egyik? Vagy a másik? :)))
A kevesebb, néha több! Igazad van!
Nagyon nehezen szántad rá magad!!! De azért örülök, hogy végül is sikerült legyőznöd önmagad! :)))
Az "érdekes" az az én szótáramban majdnem mindig = sz@r.
Tudom, hogy nem úgy értetted. (vagyis csak remélem)
Egyébként valóban nem mindennapos látvány volt ott helyben sem.
Hozzánk csapódott egy házaspár, a fickónak szintén Nikon-ja volt. Láttam, hogy nagyon fotózott Ő is mindent. Mikor észrevettem ezt a fény-játékot, szóltam neki. Nem győzött hálálkodni és "lövöldözni". Gondoltam..legalább mi, Nikonosok tartsunk össze!
Szia Judit, ezt mar nezegetem egy ideje, de meg csak most szantam ra magam az irkalasra. Igen erdekes az a felezodo feny hatasa, es persze a taj is nagyon csodas. Biztosan jo elmeny volt ott lenni.
Akkor Te részesültél abban, amit az előbb ecseteltem lancasternek.
Visszafelé volt szererncsénk hozzájuk, semmi pillanat alatt körbevettek bennünket. (végül is csak a dolgukat végezték) Még szerencse, hogy ott volt a gazdi és segített nekünk. Bár a fiúk hamar-gyorsan a kezükbe varázsoltak egy-egy botot. Hogy honnan??? Nem tudom.
Több képet szerintem nem teszek fel, de azért aranyos vagy!! Talán priviben (ha igényled) átdobok egy-két képet a kékfogú áfonyaszedő romákról és a medvenyomról.
Mindenképp látni kell, mert ez a kép csak egy töredéke annak a látványnak, amiben részesül az ember.
No meg nagy buli (így utólag) a hegymászás!!! Ha minden igaz, még egy "maci" talpnyomát is láttuk.
Én jártam itt, sokáig látszik az útról a jellegzetes formája. Mindig megigézett Erdély hegyeit járva a felhők és a fény játéka, ahogy pillanatról-pillanatra változnak a fények. Minden elismerésem, nem egy könnyű túra oda felmenni:)) Az "őrző" kutyák nem támadtak meg? Várom a többit!!:DDDD Amarillis
Kis pontosítás:
Nem az említett hegy látható a képen, hanem a hegyről a kilátást örökítettem meg. (potom 2.5 órás mászás után) Nagyon megtetszett, ahogy a felhőkön átszűrődött a napsugár és kettévágta a hegyeket. Így talán izgalmasabb lett. Vagy nem???