Más vizekre eveztem....nem vagyok megelégedve az élességgel, nem tudom milyen beállítás kellett volna, a bemozdulásra vigyáztam, vagy ne is várjak a "kicsikétől" élesebbet ebben a helyzetben? vagy csak a Dunát szereti?:DD
Filco köszönöm szépen a tanácsokat, ki fogom próbálni a magasabb ISO-t, de attól tartok, hogy eléggé zajos lesz, a fényszegénységet tényleg nagyon nehezen viseli és a beállítási lehetőségek korlátozottak...marad a napsütés...remélem még sokat élvezhetjük:)))
Hát mint látszik az ajtó fölötti üvegen full szürke volt az eged minimális fényt átengedve. élességre anyit hogy biztos lehet még egy kicsit jáccani pl iso 400 talán még nem túl zajos, meg akkor ugye rövidebbet exponálna, bár én igazi megoldásnak azt javasolnám hogy fényesbb időben készíts hasonló képet.
Igen jól látod éppen felhős volt az ég, tényleg sok lehetett a korrekció. Sokszor becsap az előnézet, mert sötétebb képet mutat, mint valójában és mindig becsapódok:) Nehéz életképet, pillanatképet fotózni, a határok felismerése nehézséget jelent, mégis nagyon izgat, mert nem beállított, az őszinte érzelmeket rögzíti, hátránya, hogy nem lehet rá készülni és nagyon gyorsan kell cselekedni.
Köszönöm szépen a részletes véleményedet!:) Próbálkozom még....:DD
A beállításokból úgy gondolom, hogy borult idő lehetett. A +0,7EV kicsit sok, szerintem 0,3 is elég lett volna vagy semmi, mert helyenként kiégett. De biztos én sem tudtam volna jobban megoldani, és tulajdonképp az ilyen kis hibák életképeknél nem is számítanak, úgy hogy technikailag szerintem jó a kép. Viszont azt említeném meg, hogy nem túl érdekes a pillanat, mert észrevettek, hogy fotózol, pl. a sapkás lány pont téged néz. Ennek ellenére jól átjön a tanítás végi hangulat: van ki épp telefonál, a többiek talán a délutáni programot beszélik meg, más meg igyekszik haza.
Én sem vagyok otthon az életképekben, pillanatfotókban, lesifotókban, nagyon nehéz műfaj és gondolom néha veszélyes is lehet.:-)