Angyali álom...
Hogy ne csak a HDR jusson eszetekbe velem kapcsolatban...
Parányi könnycsepp, vagy talán eső.
Álmainkra egy angyal vigyázz,
a rettegést hessenti messze
és szárnyával oldozza fel a gyászt.
Majd befelé igyekszik minden szó,
belülről tépi, bent kavarog,
hiába világít a hajnal,
kioltják, megölik a vad habok.
Mert sír a tenger, szüntelen zokog,
Kettétört ima az alkonyat.
Eltévedt érintés a parton,
hullámok hordozzák arcodat.
Aztán megnyílik csendben a mennybolt,
fejünkre hullnak a bölcs szavak.
Most “tedd meg, ami tőled telik!
És kérjed azt, amire gyönge vagy!”
|
|