Szerencséd volt, hogy az arc még a mélységélesség tartományba esett, és így megfelelően elválik a háttértől. (Az Oly-val - a telével - én is szeretek arcokat fotózni, nem zavarom a modellt a közelséggel, és a távolság csökkenti a torzulást). Az élesség beállításához én is a félig lenyomott gombot javaslom, a folyamatos autofókusz nekem is elcsúszott már máshova, és meglehetősen "eszi" a töltést is. A képen a pillanat, arckifejezés, előtte hagyott tér jók. Gratulálok!
Igen, legalábbis az én gépemen van egy olyan gomb, amelyet kétféleképp állíthatok be, hogy működjön: vagy a fénymérést rögzíti ha lenyomom és közben újrakomponálhatom a képet, vagy a fókuszt rögzíti. Én a fénymérés rögzítésére állítottam be, mert, ha az expógombot félig lenyomom, hogy fókuszáljon és rajta tartom az ujjam, akkor újrakomponálhatom a képet és utána nyomom meg egészen az expógombot(az élesség azon a dolgon marad ahová fókuszáltam). Ez biztosan az Olynál is így van, és szerintem olyan fókusz illetve expózár gomb is van rajta.
Ezt a képet még az "ismerkedés" elején készítettem, azt én is láttam, hogy inkább a haján, karján van az élesség /ezzel sokszor bajban vagyok, még nem nagyon tudom alkalmazni, a gépen 3 AF van/. A pillanat kategóriába tettem, az tetszett meg ahogy önfeledten gondolkodott, amikor észrevette, hogy fotózom már nem volt az igazi "pillanatvarázs".
Igazad van nehéz téma....de nagyon vonzanak a pillanatok és próbálkozom:) Köszönöm szépen!:)
Na akkor még egyszer, mert a véleményem nyomtalanul eltünt.
Látom téged is érdekel az emberábrázolás, engem is, de elég nehéz műfajnak tartom.
Ezen a fotódon technikailag annyi hibát vélek felfedezni, hogy a fókusz elcsúszott az arcról a lány karjára és az arca árnyékban van, holott azon lenne a hangsúly. Valamint jó lenne látni a szemeit, ha nem is néz épp a kamerába.
Egyébként a színek jók és a környezetében sincs semmi zavaró elem.