Balatonhídvég Zalavár községtől délre a Kis-Balaton szívében található.Már a római korban fontos átkelő és ezáltal vámszedőhely volt. Jelenleg 3 család lakik a régi településen, melyet fokozottan védett Nemzeti Park vesz körül csodálatos vízi világgal.Mintegy 120 költő és 100 vonuló madárfaj található a területén ezenkívül vidra, őz, vaddisznó, szarvas bivalyrezervátum.
A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti térséget - a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont - a Balatonhoz számították. Vitatlanul kiderül ez az 1761-ben készült térképről, melyen a balatonhídvégi híd mellett "Inciput lacus Balaton" (Itt kezdődik a Balaton tava) felírás található.
A "Kis-Balaton" elnevezés első ízben Zalavár 1805-ben készített térképén tűnik fel. Ez azonban csak a balatonhídvégi híd és a tőle mintegy 3 km-re ÉK-re lévő ún. "Lik" közötti területet öleli fel. A "Lik" és Fenékpuszta közötti rész már "Nagy-Balaton" néven szerepel.
A Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti vízfelületet először a Balatonnak 1833-ban készült térképe nevezi Kis-Balatonnak. Erre az időre az egykori balatoni öböl nyilván már annyira eltérő jellegű volt a Balaton egyéb vízfelületeitől, hogy megkülönböztetése indokolttá vált. Ennek ellenére ezen a területen 1863-ig a vízborítás átlagosan 1,5-2 m volt. A Kisfaludy gőzösnek Balatonhídvég a kikötője volt. (Így a mai értelemben vett Kis-Balaton területén 12-15 km2 nyílt vízfelületű öböl alakult ki.) A vízszint változása a 3-4 métert is elérte, azaz a "Magyar Tengernek árvizei" voltak. Az I. katonai felmérés 1783-ból származó országleírásának Balatonhídvégre vonatkozó részében olvasható: "Hier flüsset dei Szala in Platten See, selbe ist sumpfigt und morastig ....". (Itt folyik a Zala a Balatonba, mely posványos és mocsaras ...). A leírás a Kis-Balaton és a Zala völgye mellett lévő községeknél is megjegyzi: "Hat einen unzuganglichen Morast ...". (Járhatatlan mocsár található.)
A Zala Balatonhídvég alatt beleveszett a nádasokkal és szabad vízfelületekkel tarkított mocsárba, így a vize a természetes mocsárvilágon át kellően megszűrve jutott a Balatonba. A Balaton átlagos vízmélysége és térfogata a XVIII. század vége óta a felére csökkent. Ebben nagy szerepe volt az 1863-ban megépített Sió-zsilipnek. A szabályozási munkák "eredményeként" a Kis-Balaton magasabban fekvő részei szárazra kerültek. Vízborítást a terület csak a Zala árvizeikor kapott az 1920-as évekig, ekkor a Zala árvédelmi töltéseivel gyakorlatilag a folyó árvizeit is kizárták a Kis-Balatonból. Ezt követően a csatornarendszer kialakításával megkísérelték a talajvízszintet csökkenteni, illetve szabályozni annak érdekében, hogy a területen mezőgazdasági tevékenységet lehessen folytatni. Ezek a munkálatok az 1960-as évekig tartottak, eredményre azonban valójában nem vezettek.
Nagyon tetszik a kép színvilága. A horizont a képet pont ketté osztja.. de valahogy itt nem zavar. A felhőkkel is szerencséd vollt jó hangulatot ad a képhez.
Üdv.ancsa
Bárcsak már jönne a jó idő..:) Kellemes a szememnek ez a kép,szeretem a vízpartokat,és a leírást is köszi! Asszem meg kell látogassam valamikor nyár elején a helyszínt! :)
festőien szép .szinte ordít a zöld alga ,és nagyon széppé teszi a vizet ,vagyis csak a képet :)
enyhén lágyítottad ,nekem bejön .ritka ,de még a középre szerkesztett horizont is 100%os .kicsit kevesebb színerősítéssel még jobb lehetne ,de így is nagyon szemléletes .a leírás tetszik .gratulálok.
Szia, tetszik nekem is. Szép tájkép, jó szerkesztés, téma, tükröződés, felhők, minden. Nyomok én is.
És a felhőkhöz szerintem még egy hdr is jól állna, vagy esetleg ps-ben árnyékok/csúcsfényekkel is lehet még próbálkozni, érdemes...
Gratulálok a képhez