A volt névnapomra és közelgő születésnapomra kaptam (magamtól) az objektívet, és nem tudtam megállni, hogy nyomban ki ne próbáljam.
Az ONKOTEAM (vagy multidiszciplináris onkológiai team) olyan megbeszélés, mely elvben (s nálunk a gyakorlatban is) a sürgősségi beavatkozások kivételével minden, a daganatos beteg ellátására megfogalmazott terápiás javaslat előtt kötelező. Tagjai mindazon szakmák képviselői (akik a betegség kórismézésében és a betegség kezelésében részt vettek, vesznek, vagy szerepük lehet benne), akiktől olyan információ várható, mely segít abban, hogy a betegre és a betegségre vonatkozó adatok ismeretében, a különböző szakterületek ismereteit összeadva az optimális (pontosabban a szakma mindenkori szabályai szerint optimálisnak tudott) javaslatot fogalmazhassuk meg. Működésének alap-filozófiája, hogy mindenki a saját szakterületének ismereteit hozzáadja a véleményhez, s az így mindenképpen értékesebb és árnyaltabb, mint egyetlen - akármilyen képzett és tapasztalt - szakember álláspontja.
A több órás megbeszélés alatt érdemes figyelni az arcokat...
Köszönöm a véleményedet, most tartok ott, hogy meg kell keresnem az objektív "tudásának" határait...
Ami az elvándorlást illeti, az olyan komplex folyamat (egyik) végkövetkezménye, amit valóban nem lehet csak "tünetileg" befolyásolni... tényleg nem jól működik a világ...
A leírás, és a kép jól passzol egymáshoz. Jónak tűnik az objektív. Boldog név, és születésnapot!
Vissza a képre: a megvilágítás is jó.
Amit a külföldre menő orvosokról írsz, hát ez van. De nem jól van. És meg vagyok róla győződve, hogy nincs megoldás.
Nem jól működik a világ.
Köszönöm a véleményt és a jókívánságot!
Sajnos, az objektívet csak az "egyéb" kategóriába tudtam beírni (lehet, hogy bennem volt a hiba, de nem találtam): Olympus Zukio 18-180 mm (36-360 mm eqivalens), 1:3.5-6.3 fényerővel.
Még áll egy kis csapat, de egy korábban átmenetileg nálam dolgozó szakorvosnak, aki az onkoteam-ekre visszajár, és egy jelenleg máshova beosztott rezidensemnek már megvan az állása Németországban. Nehéz erre mit mondani... (Írtam, aztán kitöröltem, mert ez nem ennek a kérdésnek a fóruma). Szerencsére, még vagyunk... és tesszük, ahogy tehetjük.
Szia Dodó, Új obiról írsz, de nincs feltüntetve az adatoknál milyen obi is ez, pedig igen éles képet készítettél vele. Ugyanakkor Boldog neved napját, és szülinapot is kívánunk.
Remélem hogy a tapasztalt orvosok Magyarországon maradnak, és hamarosan meg lesznek fizetve rendesen. Akkor nem kell el ki-vándorolniuk dolgozni, és nem lennének arra kényszerülve itthon hogy kenőpénzeket fogadjanak el, amiért más országokban az állásukat is elveszítenék, és akkor nem mondanák azt kis hazánkról hogy egy a sok közül, "kis volt kommunista (korrupt) ország, ott valahol kelet Európában. Szóval hajrá nektek, és minden orvosnak, minden szakterületen.
Jó kis pillanat, őszinte odafigyelés, érdeklődés és kérdés van az arcán a kollégádnak.
Gondolom megszokták már a kezedben a gépet, s nem zavarja a gondolatmenetüket, ha használod is közben.
Isten éltessen volt névnapodon és közelgő szülinapodon:-)
üdv: nakoev
Ha gondolod, akkor email-en szívesen...
Itt: köszönöm a véleményedet, remélem, a többi kép is kifejezi azt a folyamatot, amíg a klinikai adatok referálásából - általában a mindennapos ellátás szakmai ismereteiből, néha tankönyvekből, terápiás protokollokból, nemzetközi ajánlások internetes áttekintéséből és mindezek után még a hazai finanszírozási szabályok figyelembevételéből konkrét javaslat lesz...
én magam is téma voltam...
na akkor mára ennyi elég is az őszinteségből
a kép nagyon passzol a leírtakhoz
hát mit mondjak még, inkább semmit, ha értesz
ja még egyet:
Köszönöm a véleményedet - életképnek szántam valóban, és néhány arcot még felteszek majd, mivel (legalábbis nálunk) ezek valódi viták és nem a centrumvezető főorvos általi döntés megerősítései a kollégák által). A kedd az onkoteam-es napunk, ilyenkor reggel 8-ra jönnek a tüdőgyógyászok, aztán 14 órakor kezdjük az összes többi daganatféleségben szenvedő beteg megbeszélését - ameddig szükséges. (Nekem mindegyiken ott kell lennem). Az időtartam változó, a "rekordunk", emlékezetem szerint, 20.15-volt, s ezalatt sokféle kérdés, vélemény, és emóció tapasztalható. A kérdések sokkolók, de életek múlhatnak a józan kételkedésen, és azon, hogy több szem valóban többet lát. (Bocsánat, megint nem bírok magammal, de hiszem és vallom, hogy a kezelési eredmények javításának kulcsa a minden lényeges kérdésre kiterjedő, megalapozott kételyeket megfogalmazó, valamennyi beteg esetében megtörténő, s semmiképpen sem a formális vagy ami még rosszabb, tekintélyelvű onkoteam)
Elgondolkodtató ez az elgondolkodó, kifejező arc, valóban kérdés van a tekintetében, ezt sikerült jól eltalálni!
Tetszik, hogy nincs szépítve, tényleg életszerű, ezért valóban életkép, és nem portré.
A cím kicsit sokkoló. :(