Egy kicsit ambivalens érzésekkel ülök itt a kép előtt. Egyrészt csodálom a színeket, a ritmust (bár valóban lehetne ennek a megerősítése érdekében a kép tetejéből vágni), másrészt valahogy az a benyomásom - nem tudom máshogy megfogalmazni -, hogy "sok". Az eszem tiltakozik ez ellen, hiszen az általam imént dicsért ritmust a sok szár adja, és magam írtam le azt is, hogy milyen remekül emelted ki a sokból a keveset, de az érzésem azt mondja, hogy több van az optimálisnál rajta (Meg ne kérdezd, hogy mi az optimális, mert nem tudom). Talán úgy tudnám a képpel kapcsolatos érzéseimet kifejezni, hogy nagyban nyomban a látogatók fogadására szolgáló előcsarnokba, de nem a hálószobámba. Mivel ez csak az én szubjektív érzésem, és a kép a maga nemében tökéletes, mindenképpen megérdemli az ötöst, de remélem, sikerült - ha nem is megmagyarázni, de - éreztetni a benyomásomat.
Szia Imre!
Köszönöm a hozzászólást! A vágást én azért nem alkalmaztam, mert akkor a kisebb bokeh-ek látványa elveszett volna.:) Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet!
A meglátás nagyon jó, szépen elvitted a képet egy művésziesebb irányba. Gondolok itt a remek fény- és színvilágra, a szép szerkesztésre és a jó perspektívára, s nem utolsósorban a mosott háttérre, a becsillanásokra. Azonban a kép nem éles. Ugyanazt a hibát követted el, mint az előző fotódnál. (Gondolom, egy időben is készültek.) Nem írom le még egyszer, ott elolvashatod a javaslatomat.
További szép fotonokat!