Köszönöm a véleményedet! Bevallom, ezeknél is féltem, hogy valaki hiányolni fogja a test többi részét ... keresek olyat, amelyiken a teljesen szűk vágást csinálom meg (csak nem mertem...).
Teljesen szemből, egy nagyon szűk kompozícióval, csak "szemek", orr, száj… környezet nélkül… hogy tetszene? Ott jó sok érzelem lenne az arcon. A képeidet nézve gyakran jut eszembe, hogy kéne ilyen megoldás is, aztán majd meglátjuk milyen lesz.
További szép fotonokat!
Igen, ásít - az idegességtől én is szoktam, sokak meglepetésére rohamszerűen ásítozni, így "rokon lelket", pontosabban rokon vegetatívumot találtam benne... Köszönöm a véleményedet!
Köszönöm a véleményedet és az elismerő szavakat!
A keret: nem tudom miért, de ha egy képet teljesen keretezetlenül rakok fel, akkor mindig olyan érzésem van, mintha nem tettem volna fel a i-re a pontot. (A racionalitás síkján elfogadom, hogy nem kellene keret, de nekem szubjektíve hiányzik - még mindig viszonylag a társadalmilag tolerálható mániák közé tartozik...). Voltak teljes (körbe-)keretezéseim, melyek nekem ugyan tetszettek, de általános undort váltottak ki, ezért más megoldást kerestem. Mivel általában egymáshoz kapcsolódó dolgokat (pl. egy verseny epizódjait) ábrázolok (most is már 4-5 "felkészülős" kép vár az újabb napokra) játszottam azzal a gondolattal, hogy a kapcsolatot azzal fejezem ki, ha a képhez alul-felül perforációt utánzó keretet rakok, de aztán ezt magam is túlzásnak találtam. Ennek egy kifejezetten "szelídített" megoldása az alul-felül végighaladó fehér-fekete-fehér sáv, amit talán kicsit szignó vagy vízjel helyett teszek a képemre.
A cím(ek) ezek szerint félreérthető(k). Nem a rajtkövőn álló, startra feszülő pillanatok még. Azt az időszakot próbálom ezeken a képeken bemutatni, amikor az előző futam úszói már szállnak ki a medencéből, a bemutatott versenyzők ott állnak, és várják, hogy felállhassanak a startkőre. Általában túl vannak már a bemelegítő mozdulatokon, s egyéniségüknek megfelelően csinálnak valamit: babrálják a felszerelésüket, az égre néznek, megfeszítik saját maguk bátorítására az izmaikat, vagy kilóg a nyelvük a koncentrálástól, ahogy gondolatban újra és újra leússzál távot, esetleg - mint ezen a képen is - a feszültségtől ásítanak.
A következő fázisról, amikor a rajtkövön vagy hátúszásnál a medencében, kapaszkodva és kiemelkedve, megfeszült izmokkal várják a "dudaszót" ugyancsak vannak képek, de azokat ezek után rakosgatom fel (ha csak teljesen rá nem untok). Nekem a 300 mm-es (36 mm-es filmre számítva 600 mm-es) új objektív olyan pillanatokat mutatott meg, hogy nemigen untam rá...
Szép éles kép ,a fények veled voltak. Ki lehet használni a kültéri versenyeket,látom nem tétlenkedtek :) Az alsó felső keretezésnek nem értem a lényegét,de te majd elmondod ,mit szerettél volna kihozni belőle. A kép nekem más címet igérne,hiszen a portréból nem derül ki a start pillanata,mert inkább cselekvés látszik a képen,nem érzelem. A "Start pillanata" cím feszültséget hordoz,ami itt nem érzékelhető. Mindez nem von le az értékéből,minőségre kifogástalan. Üdv : Tibor
11000
727
2011.08.26 14:11:27
