Tulajdonképpen rengeteg kétélű fegyver van, mivel - talán (most már azt mondjuk, hogy talán) az idegsejteket kivéve valamennyi sejtünkben megvan az osztódás visszanyerésének képessége, vagy tényleg redifferenciálódással, vagy a szövetben levő korai, kiéretlen sejtalakok szaporodásával és kiérésével. Ez nélkülözhetetlen folyamat - a 120 napos élettartam után elpusztult vörösvértestek pótlása, a bőr elhaló és lehámló sejtjeinek megújulása, sebgyógyulás, stb. - de élettani körülmények között megáll a cél elérésekor. (Valamikor erre a "kontakt gátlást" tanultuk, azaz amikor a sejtek összeérnek, akkor a további osztódás megáll, de a gyakorlatvezetőnk már akkor figyelmeztetett minket arra, hogy ez hülyeség, mert a vörösvértestek soha nem érnek össze, és a heg túlburjánzása (keloid) nem daganat. Most tudunk számtalan olyan tényezőt, ami a sejtet "kibiztosítja" (kémiai ártalmak, pl. dohányzás tüdő-és a legtöbb fej-nyaki tumorban, aflatoxin májrákban, fizikai ártalmak, pl. UV sugárzás melanoma esetén, sugárhatás, nyirokpangás egy ritka felső végtagi kötőszöveti tumor esetén, biológiai tényezők, mint virusok, pl. méhnyakrákban a HPV (human papilloma virus), Burkitt lymphomában és az orrgarati rák egyes típusaiban az EBV (Epstein-Barr-virus), hepatitis vírusok májrákban. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez a "kibiztosított" fegyverként viselkedő sejt mitől "sül el" és alakul át rosszindulatú sejtté (korlátlan osztódás, nagyfokú rugalmasság a sejten belüli információátvitelben /ha az egyik jelátviteli utat gátolják, akkor másikat keres/, képesség a nyirokerekbe és vérerekbe törésre).
A labda visszakerült az alapkutatások térfelére, mert a műtét elérte technikai határait, a sugárkezelés során akár a legszabálytalanabb alakú tumort is "gócölő dózissal" tudjuk besugarazni a környezet kímélése mellett, és a gyógyszergyárak célzott fejlesztéssel gyakorlatilag minden ismert jelátviteli út ellen tudnak gyógyszert kialakítani, az osztódást különböző fázisokban leállítani... Most - természetesen a tudományosan lehetséges és a társadalmi méretekben finanszírozható ellentmondásának figyelembevételével - a gyakorlati betegellátás elérte, amit elérhet - új utak kellenek a csaphoz.
Dodó!
Köszönöm a részletes válaszodat, nagyon érdekes volt.
Ezek szerint az őssejt, mint olyan, kétélű fegyver is lehet?
Keressétek azt a csapot:-))
Szép fényeket!
Köszönöm szépen - gépem "kissé" agonizál, hétfőn beviszem az informatikushoz, mert olyankor valamit kiírt, ami mindig átmegy a vírusvédelmemen, újratelepíti az office-t, és aztán minden rendeződik - utána kereslek!
Az őssejtekkel kapcsolatosan az előadó azt a problémát feszegette, hogy az őssejtek - élettani szerepük mellett, melynek során mint pluripotens vagy omnipotens sejtek mindenféle szövetet létre tudnak hozni - a daganatkeletkezésben is szerepet játszanak. Az őssejtek (vélhetően kiemelt biológiai jelentőségük miatt) rendkívül ellenállók mind fizikai, mind kémiai behatásokra, azaz sugárkezeléssel és citosztatikus kezeléssel szemben is ellenállnak. A daganatok kezelése tehát az őssejtekből kialakult "termék", a tumorsejt elpusztítását célozza (azt sem mindig könnyű), de az őssejtek megmaradnak. Jelenleg arra keresik a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyes daganatok "örökre" meggyógyulnak, azaz nemcsak a tumorsejtek, hanem az őket termelő őssejtek is eliminálódnak. Mivel a szervezet immunrendszerének is ellenállnak (különben nem tudnák élettani működésüket kifejteni), egyre inkább az a nézet kezd teret nyerni, hogy valamitől (a kezelés valamelyik, pontosan még nem ismert elemétől és pillanatában) elkezdenek differenciálódni (amit eléggé hibásan redifferenciálódásnak neveznek, jóllehet itt semmiféle "re" nem szerepel, ezek nem differenciált, majd ezt elvesztő és visszanyerő sejtek, hanem eleve őssejtek) - és a molekuláris biológia jövőbeli feladata az lesz, hogy az őssejtek elpusztítását, őssejt-tulajdonságainak elvesztését megmagyarázza. Enélkül a daganatkezelés kicsit olyan, mintha folyamatosan mernénk ki valahonnan a vizet, és nagyon szorgos munkával, egyre pontosabb eszközökkel már-már száraz a terület, csak éppen a mélyben a nyitva maradt csapot nem tudjuk még elzárni, vagy ha el is zárjuk, nem tudjuk, hogy mivel tettük, ezért nincs "garanciánk" arra, hogy a következő betegnél is ugyanolyan szövettan, ugyanolyan daganatkiterjedés, ugyanolyan kezelés mellett elzáródik a csap vagy nem... Annyit már elértünk, hogy - a hasonlatnál maradva - a víz kimeregetésének számtalan, egymásra épülő, nagyon hatásos módszerét ismerjük, de még nem jutottunk el a csapig. Amikor a szakmát kezdtem, akkor a vastag- és végbélrákos betegek túlélése az áttétek megjelenésétől néhány hónap (medián 4 hónap) volt, most a medián túlélés 36 hónap, az ötéves túlélés (ami régen, hacsak nem valami hihetetlen szerencsével az akkor még nem elfogadott módszerként az áttétet sebészileg nem távolították el) 0 % volt, most 12 %. Nekünk ez nagyon nagy eredmény, bár nem tudjuk azt ígérni, amit a természetgyógyászok, hogy mindig mindenkit meggyógyítanak...
A képpel kapcsolatban igazad van, az elsők zajossága miatt átestem a ló másik oldalára.
Köszönöm a véleményedet!
Igenis, értettem, a felrakni tervezett képeket újraszűröm. (Volt már egy ilyen "korszakom" - úgy látszik, az ember jó tulajdonságai egy adott életkor után elenyésznek, de a rosszak megmaradnak...)
Nem tudok mást tenni, mint újra nekiállni a holnapra szánt képnek, és a Noise Ninja alapbeállítását használni hozzá - inkább egy kis zaj legyen, mintsem túlszűrjem és élesítsem. Az inggel teljesen igazad van - nem is vettem észre magamtól. Köszönöm a véleményedet!
Az őssejtek engem is érdekelnek, csak úgy privátin:-)) Leginkább az izgat, hogy mi az a ráhatás, amitől máj- v. épp csontszövetté fejlődik ua. az őssejt. Ez már lassan scifi...
Hát a képed olyan, mint döpö - remekül szerkesztett - és NTH írta (eszméletlenül túlszűrted).
Ami a sorozatba foglalást illeti, nem rossz ötlet, nem muszáj egy képre zsúfolni valamennyit.
Szép fényeket!
Szerksztés ok, színek, már egész jó, de ez a szűrőzés..
Tessék elfejteni!
Ajánlom a sebtapaszt és klónozót..
Még a haj is olyan lett mintha nyakon öntötték volna :(
Huh apám Dodó! Ezt nagyon el plasztifikáltad. Annyira műanyagszerű az arc,hogy már a gallér is késként hasít a nyakba. A szerkesztésre viszont nem tudok rosszat mondani.
Köszönöm a véleményedet! Tulajdonképpen az arcok a zajcsökkentésnek estek áldozatul, de akkor inkább zajos legyen, mint műbőrös... A mozaikon gondolkodtam, de annyi arckifejezés van, hogy még a legnagyobb felbontással felrakva is kevés jutna egyre... Akkor nekiállok, és a holnapi képen visszább veszem a szűrést...
szia dodó
sorozatodat megnézve elsőre nem tűnik érdekfeszítőnek . viszont ha foglalkozik vele az ember ,elolvassa a címet , lehet belőle egy kis tanulmányt készíteni .az arcok profilból tényleg feszített érdeklődést mutatnak . ezt kéne kicsit megdolgozni. akár mozaikolni több képet ...nem is tudom .arra azért ügyelni kell ,hogy a zajtalanítás ne mossa le az arcot ,mintha vízfestékkel lenne kenve . olyan műanyag hatású a bőr .efefben gondolkodnék.az arc hibát életképekben nem kell eltüntetni ...velejárók ..sőt az a pikantériája .ilyen esetben -életkép- az arc hibái nem lyukas zokni,amit leplezni kell .soxxor az teszi a képet először érdekfeszítővé . nekem ennyi . az egész sorozatért a kitartásért 5 öst adok . viszont az elmosásért 3-ast
átlag 4
a mozaikolást próbáld meg "arcok "címmel . pl.
11114
1026
2011.11.04 09:02:42
