Igen, így csupa nagybetűvel. Hisz a 424-és sor. mozdony a magyar vasút barátainak, szerelmeseinek valaha volt legnagyobb ikonja. A 424-es gőzös legendás járműtípus. Írók, filmesek és zenészek ihletője. Kiemelt helyet foglal el az emberek nosztalgikus emlékezetében.
A magyar ipar egykori büszkeségét 1924-től 34 éven át gyártották. Összesen 514 darabot építettek belőle. Ebből 149 került külföldre, főként II. világháborús jóvátételként, de 20 mozdonyból pl. hadisegély lett, amit Észak Korea kapott a koreai háború idején.
A 424-es igazi acélmonstrum, eltörpül mellette az ember. Ez talán érzékelhető is e szemmagasságban készült fotón. Méretei lenyűgözőek. Teljes hossza 21 m, ami gyakorlatilag akkora, mint egy mai személyvagon. Szolgálati tömege 85 tonna. A víz szükséglete 21 m3. Ha belegondolunk, ez egy kisebbfajta medencébe is bőven elég lenne. A szerkocsi szénkészlete 9 t.
A 424-es nem csak méretében, hanem erejében is lenyűgöző. Engedélyezett gőznyomása 14 bar, (!) melynek köszönhetően 90 km/h sebességgel tudott húzni egy 450 tonnás gyorsvonatot. 1400 tonnás teher esetén 50 km/h sebességre volt képes. A 424-es gőzös beceneve "Bivaly" lett.
Első útját 1924. április 22-én futotta Budapest és Vác között. Hanyatlása a ’60-as években kezdődött, mikor nem tudta tartani a lépést a MÁV új beszerzésű dízel- és villamos mozdonyaival. Utolsó útjára 1984-ben indult, azóta csak a nosztalgia vonatokat továbbítja. Hírmondóként 3 működőképes darab maradt belőle. Szolgált 60 évet.
Nem vagyok különösebben vasútbarát, szóval nekem ez inkább munka, de a 424-es az 424-es, engem sem hagy hidegen - pedig már rég kihűlt:) Egy-kettő még valószínűleg lesz ebből a sorozatból, a természetfotók közt elbújtatva - nehogy csömört kapjatok tőle. Köszönöm, hogy Neked is „írnod kellett” ehhez a képhez, s örülök, hogy elnyerte a tetszésed!
Megunhatatlan témául szolgálnak számomra ezek az öreg gőzösök, s látom így van ezzel a nagyérdemű is. Jogos a sok elismerő és érdeklődő komment, a szemlélőben az "ehhez írni kell" gondolata villan fel, amikor megnyitja ezt a képet. Én először vele is a Vasúttörténeti Parkban találkoztam, de a lényéről már ott is sok mindent elárult, hogy édesapám ennél a mozdonynál töltötte a legtöbb időt nosztalgiázással és érdeklődéssel. Nagyon jó ez a sorozatod, gratulálok ehhez a képhez is, s remélem lesz még folytatás!
A helyzet az, bármennyire is szomorú az elmúlás, nem lehet mind az 500-at megmenteni. Ez itt a Közlekedési Múzeum tulajdona, így talán még van remény, hogy egyszer megszépül. Köszönöm az értékelést, örülök, hogy elnyerte a tetszésed!
Pedig néha nagyon elegem van belőle, és alig várom, hogy hazaérjek:)
Igen, a pusztulás mindig szomorú minden érző lélek számára, ugyanakkor az is tény, hogy nem lehet mind az 500 darabot megőrizni. Ennek ez a sors jutott… Bár nincs minden veszve, mert a gőzös a Közlekedési Múzeum tulajdona, csak épp nekik sincs pénzük semmire. A hajtórúd a gőzösök leglátványosabb eleme, nekem leginkább az hiányzik róla.
Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed, az érzéseid, őszintén örülök, hogy elnyert Téged a fotó és az infó!
Szia!
Igen ez egy ikon.Csodálkozom, hogy ennyire hagyják feledésbe merülni.Nálünk a vasútnál szintén van egy kívülről felújított darab kiállítva.
Kivéló részletgazdag felvétel.
Üdv:alalat
Sajnos, hogy így kell látni...! Szerencsére én még fénykorából ismerem, a fiatal -ill. gyerekkoromat "hozza elő". Az ismertetőd nagyon jó, ezeket az ember nyilván nem tudta eddig. A fotó plasztikus, valósághű, mintha ott állnék előtte. Üdv.!
Örömmel olvastam a leírásodat, sugárzik belőle a vasút szeretete...(És , bár én is utaztam 424 vontatta szerelvénnyel, s ment a szemembe szikra, mikor fejemet a szélbe fúrva nézelődtem, sok újdonságot tudtam meg tőled (vagy inkább régiséget?)
A fotó briliáns, de egyúttal elszomorító is; ilyen ipartörténeti emléket így, ilyen körülmények között tartani!!!
Az is felmerült bennem, hogy a csarnok(?) van a mozdonyért, vagy fordítva?
Ütközők, munkahengerek hiányoznak...
Na, ilyen dolgokat látva kívánkozom vissza sokszor a "boldog békeidőkbe". Tudom, hogy az 914-ig tartott csupán, de ez a szellem, ami létrehozta valahol ott kelt életre...
A részletes leírás ugyan ojan érdekes mint maga a kép.Nagyon jól sikerult megmutatni a óriás monstrumot ami egyben nagyon szép és nosztalgikus technikai emlék
Ez a fenséges darab és a többi "testvére" is csodálatra méltó a szememben. Nem csak monumentális méretei szerint - de a leírás alapján is .
Az már csak "hab a tortán" számomra, hogy rajongok a rozsdás, töredezett és egyéb sérülésekkel bíró régi tárgyakért - mint modellekért:-)
A képteret teljesen kihasználva szerkesztetted - így alaposan szemügyre tudom venni a kisebb részleteket is - pl "nagyonbaba" a csarnok tartóoszlopán keresztbe csavarozott acéllapsor rozsdája, ahogyan lefelé haladva egyre intenzívebbé válik:-)
üdv: nakoev
Néha bizony van egy kis gond, mert tér szűkössége rákényszerít, hogy közel menjek, de így talán "izgalmasabbak" a fotók:) Köszönöm szépen az értékelést, igazán örülök, hogy ez a véleményed!
Szokott lenni "rendszeresen" így pótolhatod más alkalommal. Köszönöm a véleményezést, örülök, hogy mind látványában, mind leírásában örömödet lelted benne!
Szia
nagyon tetszenek a vonatos képeid , ez különösen.
biztosan nehéz egy ilyet megkomponálni hogy melyik része amiről már le kell mondani mert nem fér bele a képbe.
Úgy látom a képeiden mindig a lényeg van.
Szia Bringás !
Nagyon jó ez a kép, olyan szívet gyűrő annak ki egy picit is szereti a vasútat. Monumentális darab az enyészetnek kitéve ezen a helyen, szebb időket megélve, sokat szolgálva ezt a hazát egykori szimbólumként. Aki élőben látta megmozdulni nem feledi azt a lassú indulást amiben az erő benne volt. Lassan indult, de határozottan, nem hagyva kétséget afelől, hogy gond nélkül elhúzza a ráakasztott terhet.
Köszi ezeket a képeket, így megmaradnak momentóként !
Üdv" István
Szia bringas,
Nagyon szuper kep :) Mekkora vas! Iden volt szerencsem jarni Yorkban egy nagyszeru vasutmuzeumban. Ugyhiszem ertekelned, mert latom, h teged is lenyugoznek. Ismet csak gratulakok. Szep fenyeket!
akebono
Szia! Gyerekkoromban én is utaztam ilyen gőzmozdonnyal. Élvezet volt nézni ahogy a füst szállt a kéményéből.... Ha igaz, ilyen mozdonnyal volt az idén egy nosztalgia utazás, de nem tudtam ott lenni. Jó fotó, tetszik. A leírás szintén! Üdv