Nagy szellemek, ha találkoznak (skaresz, Dodó, jómagam).
Ugyan ezzel a címmel és megfontolásból tervezetem képet feltölteni, szinte minden nap lőttem a napkeltéket, de a házak adják (s mindig ugyan azok) a horizontot.
Ennek is meg van a maga bája, de azért az igazi, ha ég s föld összeér:-))
Ezekre a ragyogó faágakra fenem már a fogam, ami itt is felbukkan, mikor még csak be-be kandikálnak a sötétebb zugokba a fények, olyan, mintha fémből v. üvegből lennének a fakoronák. Csak nehéz szép, hangsúlyos képpé formálni a látványt.
Szép a napkeltéd!
Szép fényeket!
Köszönöm! Úgy voltam vele, hogy ha már mindenki tesz fel napkeltét, akkor én egy kicsit más szemszögből akartam. Nézzük már meg, hogy mit lát az ember, ha kilép a teraszra. Valahogy érdekes, hogy az eredeti képen nem látszódik szellemkép a sziluetteken, de itt a lekonvertálton igen. Pedig nincs túl élesítve, hiszen nem volt rá szükség. Néha csalósak ezek a PC-s dolgok. Erre most már oda kell figyelni, hiszen az eredetit nagyon lerontja ez a tömörítési arány.
Nagy szellemek találkoznak - nekem is nagyon hasonló képem van, de az naplemente... és nem raktam fel (még?)
Azt hiszem, hogy a kertvárosi naplemente nehezen képzelhető el épületek és fák nélkül, s mivel ezeknek szépen alakítottad ki a sziluettjét, a kép arányaiban jól helyezted el, ezt nem tekintem hibának - a szép színekre és a jó szerkesztésre való tekintettel egy ötöst is küldök.
Szia, a színek tetszenek nekem, azok a felhők is szépek. Nekem csak lent az a sok ház nemnagyon tetszik, mert túl zsúfolt a kép alja. De ezen kívül szép kép.