A kép összességében remek, kiváló a szerkesztés, a színek, a hangulat, ötletes a tükrös megoldás. Ennek a kézi fénymérőnek én már csak az unokáját ismertem, használtam is, de érteni kellett hozzá, hogy azt mérje, amit mérni szeretnék vele. Visszatérve a képre: "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve", ahogy ezt már más is mondta előttem, ennek ellenére éppen a részletesen megtárgyalt fénymérőt tartom egy kicsit túl karakterisztikusnak a képen, talán egy perforált filmdarab is kötődött volna a témához (talán szorosabban is) és nem vonta volna el annyira a figyelmet a kép egészéről, Ez persze másik kép lenne, ls most ezt kell véleményezni, amit már írtam... Még annyit azért, hogy at ötlethez és a kivitelezéshez egyaránt gratulálok és 5 pontot is küldök.
Látom én a törekvést az egyensúlyra, baloldalt a nagyobb, kevésbé sötét, jobboldalt a kisebb, sötétebb alakzat. Talán nem csak a fény, hanem a felső, háttérbe szorult képet kivéve mindegyik képelem balról jobbra, fentről le iránya is húzza jobbra a szemet, de ezzel együtt is szép kis vintázs!
(Ha már beletörődtem, hogy file = fájl...)
Fantasztikus fotók a fotódban. A kompozíció is mutatós, még a régi fénymérő sem zavar engem sőt!
A tükrös megoldás különösen érdekes, azt hiszem én is ki fogom próbálni! :)
Köszi a választ, most meg azért esz a fene, hogy miért nem ismertem rá a lengőtekercses kis műszer számlapjára a fénymérőn:-)) (Végül is nem írtam hülyeséget, hisz kalkulátor ez...:-) Mi lehetett a fényérzékelő? De akkor talán már volt napelem(?).
Most, hogy újra olvastam a soraimat, a vége kissé zavarosra sikeredett, mert azt a sort, hogy "Egy kicsit túl levegős...." utólag szúrtam be, és nem figyeltem, hogy két szorosan összefüggő mondat közé nyomtam be. Bocsi...
A tükör meg ügyes...
Szép fényeket!
Köszönöm a véleményed!A háttér az egy tükörlap és azért használom mert a tárgyakra eső árnyékok nem folytatódnak rajta,csak a önmaguk által vetettek, szóval szándékosak az árnyékok.A szóbanforgó holmi pedig egy kézi fénymérő 1937-ből.
No, megint okosodtam...Fogalmam sem volt, mi az a vintage, de most már utána néztem. (Egy 2009-es bejegyzés szerint új magyar(?) szó:-))
Tetszik a kép, valóban nosztalgikus (nem kicsit, de nagyon:-)), jól választottad az alapot, teljesen semleges.
Az a - fene esz, hogy pontosan mi lehet, szerintem egy expo beállítási érték kalkulátor(?) - tárgy nem igazán illik a kompóba, nem mint korban, hangulatban oda nem illő, hanem színvilágában, formájában (lekerekített) és részleteiben kíváncsivá tevő, a nyugodt hangulatot megbontó volta miatt. Egy kicsit túl levegős, de ez talán a nyugalmat fokozza...
Talán ezt érzi Attila is...
Szép színvilágú, kedvemre való - jó, legyen - vintage.
Szép fényeket!