Köszönöm Nektek ezt a remek barátságos minden tekintetben korrekt véleményalkotást.
Remélem sokan elolvassák és ugyan olyan sokat tanulnak belöle mint Én.
Szia!
Köszönöm, hogy megnézted és köszönöm hasznos tanácsaid.
Most próbálkozom portrék készítésével.Megtetszettek.Nagyon felkeltették az érdeklődésem főleg mióta az oldalon is egyre több van.Köztük a Te remek felvételeid is.
Akkor ezt a képet inkább az elkapott pillanat kategóriába kellett volna tennem.Tulajdon képpen az volt.A játszótéren voltam unakaöcsémmel és akkor készítettem pár felvételt.
Üdv:Alajos
Kedves "kvazar"!
Remélem "alalat" megbocsájtja, hogy a képe alatt levelezünk, de talán mások számára is hasznos az eszmecsere. Nekem azzal az értékeléssel szemben vannak a megfogalmazott fenntartásaim - s nagy örömmel olvasom, hogy nem jó helyre címeztem, mivel Te is differenciáltan használod a kategóriába sorolást, ami valami sajátos logika szerint a következőképpen dolgozik: jó kép gyerekről = portré, kevésbé jó (vagy akár rossz kép gyerekről = családi fotó, vagy családi album. Igen, vannak olyan képek, melyek annyit fejeznek ki, hogy a modell létezik (azt hiszem, hogy mindannyian elkövettünk ilyet újszülött gyermekünkről), vagy ami ennek a "továbbfejlesztett" változata, amelyik annyit mond, hogy a modell valahol létezik (ez a "Pistike a pisai ferde torony előtt" jellegű kép). Ezeket valóban nyugodtan lehet szerintem is családi fotónak nevezni, mivel érzelmi tartalma a domináló. Abban az esetben viszont, ha a kép valami többet fejez ki (itt a gyermek világra csodálkozó arca és szeme), akkor az már megérdemli - legalábbis a én hozzá nem értő véleményem szerint, mivel portrékat nem szoktam fotózni, hanem az arcokon levő érzelmeket próbálom megörökíteni -, hogy portréként hívjuk fel a fotós figyelmét arra, amit legközelebb célszerű elkerülni. Valóban nehéz a besorolás - és éppen ezért igyekszem kerülni - mert Pistikéről a pisai ferde toronnyal is lehet általános mondanivalójú képet készíteni, ha a lényeg a ferdeségen való csodálkozás, az eddigi világkép (az épületek olyan dolgok, amik egyenesen állnak) megrendülése. Azt hiszem, végeredményben egyet mondunk, s a képről is azonos a véleményünk, s nekem nem konkrétan a Te hozzászólásoddal, hanem ezzel a "skatulyával" kapcsolatban voltak aggályaim.
Köszönöm a részletes reagálásodat, egyetértek azzal, hogy (ha csak valami nem fotóművészeten kívüli ok nem teszi szükségessé), s az általad felsorolt lehetőségekkel sem lehet a helyzeten javítani, akkor ne csináljunk családtagról sem képet, vagy ha mégis valami miatt kell, akkor őrizzük otthon, a merevlemezen...
Jó fényeket és még egyszer köszönve:
Dodó
Szia, a többiek leírták már a megvilágítással kapcsolatos dolgokat. Én többet vágtam volna fentről, ezeket a gyönyörű szemeket a felső harmadoló vonalához igazítottam volna.
Sziasztok.Tehát abban egyet értek,hogy a családi fotónál több,de viszont egyértelmű,sose szabad szembevakuzni a portréalanyt.Nagyon jó,hogy ezt megbeszéltétek mert ebből is tanul az ember.Örömel tölt el,hogy ilyen inteligensen meg lehet beszélni a meglátásokat.Üdv István.Szép napot Dodó,kvazar.
Kedves Dodó, előrebocsájtom hogy a családi fotókkal kapcsolatos kijelentéseddel csak egyetérteni tudok, mégis, én valahogy különbséget teszek eközött és a portrék között. Talán nem is tudom pontosan megfogalmazni, ezt érzésre teszem. Az én albumjaim is tele vannak a fiammal készült képekkel - jobbakkal és rosszabbakkal egyaránt. ;) Van köztük vakus is. Igaz, nem szembe, hanem derítőzve, plafonra, vagy hátra egy falra. Ha ez nem megy - mert mondjuk se fal se plafon nincs - akkor magas ISO és tág rekesz, ha ez se megy mert semmi fény, akkor nem fotózok. Na a lényeg... Nem akartam leamortizálni ezt a felvételt, mert minden oké rajta, kivéve a szembevaku, ami szerintem erősen kerülendő családi képeken is. ha szépen lenne derítve, 5 pontot nyomtam volna rá.
Valóban nem könnyű a képről véleményt formálni, mivel a tartalom (azaz a modell bemutatása, a domináló szemek már-már szuggesztív hatása) nagyon jó, a szerkesztés korrekt, de a derítés (gondolom, annak szántad a vakut) kicsit erősre sikerült, Azért írom, hogy csak kicsit, mert az arc gömbölydedsége megmaradt, a bőrszín valós, egyedül az áll alatti kemény árnyék okoz nem rossz érzést.
Bocsássatok meg mindannyian, akiknek a véleményével kapcsolatban (most éppen az általam egyébként nagyra becsült "kvazar" megjegyzésére) leírom, hogy a "családi fotó", "családi emlékkép", "családi albumba való" érzésem szerint nem elfogadható kategória. Ha valakinek van családi albuma, akkor abba többféle kép kerülhet, kezdve attól, aminek a család emlékezetében hozzá kapcsolódó valamely esemény adja egy szúk kör számára az (érzelmi) értékét, egészen addig, amelyik - bár valamely családtagról készült - bármilyen megmérettetést kiáll. (Ez olyan általánosítás, mintha minden ismert természeti vagy épített objektumról készített képre azt írnánk, hogy "képeslap" kategória). A képek tehát lehetnek különböző minőségűek, egy "családi albumon" belül is, és itt sok fotóstársról bátorkodom feltételezni, hogy "családi albuma"tele van olyan fotókkal, amiket mások csak irigyen néznek. Ne használjuk tehát dehonesztáló jelzőként a "családi fotó" kategóriát, mivel az emberek többsége a képein szereplő személyeket - ha nem hivatásos modellekkel dolgozik - a körülötte élő emberek (család, munkatársak) köréből választja... Ki tudja, hogy ez a minősítés hány jó kép feltöltésétől tartotta vissza már a fotóstársakat?
Egyébként ez a kép - a már sokszor leírt és magányos elméleti fejtegetésem ellenére, melyhez nem kell sem csatlakozni, sem cáfolni, mivel szubjektív - éppen azért nem típusos "családi fotó", amit hibájaként rónak fel. A klasszikus "családi fotó" készítésének szinte elengedhetetlen része a "nézz ide" - itt ez hiányzik, amit lehet a szemkontaktus hiányának is tekinteni, de azt is mondhatjuk, hogy egy éppen másra figyelő gyerekről készített felvétel, kicsit erős derítéssel... Én - lehet, hogy mindenben valami jót kereső szemléletem következtében - ez utóbbinak tartom, a derítés az állnak kicsit erős voltának megjegyzése mellett. A kép mutatós, szuggesztív, ha készítenék családi albumot, akkor szeretném ilyen minőségű fotókkal feltölteni. Gratulálok és 5 pontot is küldök.
Szia. Igaza van filconak, a háttér és az arc színhőmérséklete jelentősen eltér egymástól - ezért nem használok én kültéren soha vakut, aminek "jótékony" hatása itt is megmutatkozik a kellemetlen szúró szemfényben és az áll alatti erős vetett árnyékban. Máskülönben nagyon szép kifiú, de itt ugye nem a modellt értékeljük hanem a képet. Portré helyett számomra ez egy sima családi emlékkép, ami viszont ott vérzik el, hogy a gyermek elnéz. Ilyen közeli portrénál, főleg egy gyermeknél, FŐŐŐLEG egy olyannál akinek ILYEN szemei vannak, fontos lenne _számomra_ a szemkontaktus.
Remélem nincs harag a vélemény miatt.
Szia! Nagyon jó kis portré lett,nagyon aranyos kisfiú,kellemes színű és szépen mosott háttér,remekül kiemeli a kissrácot. Gyönyörű szemei vannak, ami penge éles.Nálam a nap képe .Üdv. István
a háttér világítása, hangulata nagyban eltér az arctól, gondolom vakuval lett kivillantva, ami szerintem erősebbre sikeredett a kelleténél, ilyen esetben főfénynek a természetes fényt használnám, a vakuval max a kellemetlen árnyékokat deríteném.
a szemei egyébként szépen kirajzoldónak, az áll alatti árnyék viszont nagyon éles, javaslom ha direkt vakuzol, tegyél elé valamilyen fényterelőt, mini softboxot, papírból barkácsolt valamit. sokat tud segíteni...
Igen nehéz összességében nézni a fotód, mert a fiúcskának kivételesen gyönyörű szemei vannak, nagyon vonzza a szemem.:)
A fotó összességében is tetszik, remek az élessége. Nem zavar, hogy lecsípted a feje búbját, mert a hangsúly a szemeken van. Gondolom, nem kellett sok retust használni, de ha van is rajta, nem észrevehető. Remek fotó.
10883
854
