|
#6 Írta: Bringás  
2012.11.28 17:57:27
 28277
 1150
Ismertető a képzajról.
Elméletileg zajként definiálható minden olyan információ, amely nem tartozik a rögzíteni kívánt ún. hasznos képjelhez. A digitális fényképezőgép a fényt digitális jellé alakítja. A zaj mindig a kép digitalizálása során alakul ki. A már digitálissá alakított jelhez (vagyis a kész digitális képhez) nem keveredhet zaj. Legfeljebb csak szándékosan. Pl. utólag egy képszerkesztő programmal, vagy rossz utómunka nyomán. (De erről később.)
Alapvetően minden érzékelő termel egy bizonyos mennyiségű képzajt, mert a képérzékelő jelét elektromos úton erősítik fel. Ez az, ami a zajosodást okozza. A gond csak akkor kezdődik, ha az így született képpontok intenzívebbek az érzékelt képpontoknál. A minőségen és a gyártástechnológián túl fontos a képérzékelő fizikai mérete. Egy picike mobil telefonba gyártott lapka mindig zajosabb, mint egy nagyobb, amit egy dSLR-ben találunk. Ám a dSLR-ek közt is van méretkülönbség: full frame, APS-H, APS-C, 4/3 – s ez egyben minőségi sor is. A képzaj okai:
1. A fény az érzékelő lapkában elektromos töltést hoz létre. A töltés erőssége elméletileg arányos a fény erősségével. A sötét képrészeken, ahová nagyon kevés fény jut, jelentős elektronikus erősítésre van szükség a digitalizálás folyamatában. Ez a képzaj egyik oka. Magyarán fogalmazva, ahová kevesebb foton érkezik, ott az érzékelő által termel alapzaj nagyobb arányban képviseli magát és persze együtt erősödik a hasznos képi információval a jelerősítés során.
2. Amikor a digitalizálási folyamatban a képalkotó rendszer megkeresi az egyes feszültségértékekhez tartozó megfelelő számértékeket, szintén jelentkeznek eltérések. Ez a képzaj másik oka. Minél profibb a fényképezőgép képfeldolgozó processzora, az ilyen tévedés lehetősége annál kisebb.
3. A képzaj harmadik oka a magas érzékenység (ISO). A legtöbben azonban egyedül csak erről halottak. Magas érzékenységet kevés fényben használunk. Vagy ha csak úgy felejtjük a beállítást, akkor a helyes expóhoz szűk rekesz és/vagy nagyon rövid zár társul. Lényeg, hogy mindkét esetben kevés fény éri az érzékelő lapkát, ennek következtében a készülék kevesebb információból végzi el a számításokat. A helyzet ugyanaz, mint az első esetben: jelentős elektronikus jelerősítésre lesz szükség, ami képzajt okoz.
4. Még mindig ISO. A magasabb érzékenységhez magasabb feszültség szükséges, ami az érzékelő felhevülését eredményezi. A felmelegedett érzékelő több zajt termel, mint a rá normálisan jellemző alapzaj. Minden fényképezőgépnek van egy alapértelmezett ISO beállítása (általában a legalacsonyabb), ahol a legszebb, legzajmentesebb képet kapjuk. Érdemes ezt használni és ettől eltérni csak indokolt esetben, TUDATOSAN szabad.
5. Záridő. Minél hosszabb a záridő, annál hosszabb ideig dolgozik az érzékelő. Vagyis, a hosszú záridőtől (esetleg az extrém hosszú sorozatoktól) szintén felmelegszik az érzékelő és több zajt termel. Ezek a zársebességek jellemzően a fél másodperces értékektől kezdődnek, de az új és/vagy profi modellek sokkal hosszabbat is bírnak a zajosodás emelkedése nélkül.
Itt kell megemlíteni, hogy minden gépvázban gyárilag be van építve valamilyen zajszűrés. A fotós ezt modellektől függően ki- / be kapcsolhatja, ha bekapcsolta, akkor pedig több fokozatban állíthatja az erősségét. Nagyon sok olyan gépváz létezik, ahol a zajszűrés kikapcsolt állapota nem egyenlő a nulla zajszűréssel, hanem egy minimális mértékben akkor is történik szűrés. A gépváz zajszűrő funkciója tehát nagyban befolyásolja a képek zajszintjét. Természetesen nem a zaj létrehozásával, hanem a meglévő zaj eltüntetésével, vagy el nem tüntetésével.
Ha raw fájlból utólag készítesz jpg-t, akkor tudnod kell, hogy a raw fájl semmiféle zajszűrésen nem esett át, a szűrést csak a jpg fájlok kapják meg a gépváztól. A raw tehát az eredeti nyers, feldolgozatlan digitális kép, a gépváz zajszűrő funkcióját ilyenkor a raw konvertáló program, illetve az azon használt beállítások veszik át. Amúgy minél erősebb a zajszűrés, cserébe annál lágyabb (életlenebb) lesz a kép.
Utólagosan a következők emelik ki, illetve hozzák elő a digitális képek zaját. Ezek azonban nem új zajt tesznek a képhez, hanem a már meglévőt (de esetleg nem láthatót) erősítik föl:
- HDR technika alkalmazása
- Utólagos világosítás
- Utólagos kontrasztemelés
- Utólagos élesítés
A rekesz nem befolyásolja a képzajt. A záridő is irreleváns, hacsak nem nagyon hosszú.
A fentiek alapján a kérdéseidre a következőket reagálnám:
- Igen, attól hogy leesett a gép, nagy valószínűséggel sérült is. Főleg, hogy nem kicsit esett, tekintve, hogy egy objektív összetört. Őszintén szólva, én még nem hallottam olyat, hogy egy ekkora esést baj nélkül megúszott volna egy gépváz. Akikkel ilyen történt az ismeretségi körömből, azok mind beszámoltak hibákról. Az, hogy a Te gépedben ez okozhatja-e a zajt, nem tudom. Ha akarom, persze belemagyarázhatom, hogy az érzékelő, a processzor, vagy bármi más elektronika, ami képalkotásban részt vesz nem dolgozik 100%-osan és ezért nagyobb jelerősítés szükséges. E mellett szólhat, ha Te ezt egyértelműen a balesettől kezdve kiemelten érzékeled, de előtte sosem volt. Bár azért a zajosodás okát elsősorban a fentebb leírtakban keresd.
- A fehéregyensúly és a zajosodás közt nincs összefüggés. Ha utólag a raw fájl fehéregyensúlyát módosítod, az sem okoz többlet zajt, mint ami már megvan – persze csak akkor, ha a többi felsorolt zajkeltő utómunkákból egyet sem végzel mellé.
- Igen, az utómunka okozhat zajt. Nem is keveset. Felsorolást lásd fenn.
*
|
|
