Amikor megláttam a fotódat, az én nyughatatlanom jutott róla eszembe. Őt aztán lefotózni, óriási türelem.
A tiéd, mint látom sokkal jobban tűri a fotózást.
Jó kis portrét sikerült róla fotóznod. A többiek a gyengéiről már írtak.
Mindenki mást és mást lát a képen, én egy remek barátot egy játszótársat, egy őszinte tekintetet.
Remek lett a kép azáltal hogy letérdeltél s az ő szintjéről készült a fotó.
Nekem egyfajta térbeliséget ad a kutyus feje szinte érzem a nedves orrát, amint a kezemhez nyomja.
Éles- nem éles, igen valóban ott az alkotó a szemben tükröződve sejtelmesen, de lehet hogy csak ennyit szerettél volna mutatni, ha meg nem akkor biztosan lesz egy másik kép a nagyobb mélységélesség kedvelőinek is!:)
A kedvenceim voltak a magyar vizslák!!!
Na de a képről! Jellegzetes beállás, mozdulat, jól komponált kép. Kár hogy a nyakörv rajta maradt ( kutyán... képen..?!)
Az élesség szerintem talán közelebb van az orrhoz mint a szeméhez. Szemekre egy pici lokális élesítés?!
Tetszik, gratula!
Üdv.: dadalia
Szia!
Szépen komponált, jól exponált kép a kutyusról.:-)
Nekem egy hangyányit életlen, de lehet hogy a rohamosan romló szemem miatt látom csak annak!:-)
Szép fényeket!
Antal