sziasztok a nevem János forrás most a szép arcomat mutatom ez maradt belőlem a többi részem a társadalom kiutált és csúffá tett. a 90-es években még nagyon sok család töltötte nálam a hétvégét(de már koránt sem annyi mint a 70-es 80-as években) szép rendezett voltam . sok gyermek focizott és sok fiatal sütötte szalonnáját a pihenő helyeimnél (az erdőm ilyenkor megtelt finomabbnál finomabb illatokkal),vagy azért mert megérkeztek a madártól vagy itt reggeliztek a túrák előtt. akinek sós lett a szalonnája azt megitattam a forrásom vizéből .mikor megtelek bánattal olyankor a szememből kicsordul egy könnycsepp ebből még ihatsz de már nem zubog a boldogság forrása. most árva és elhagyatott vagyok a szemét és a feltúrt focipálya amit a gazdagék gyerekei cross pályára alakítottak persze már ez sem jó nekik így maradt a csend , magány, szemét. köszönöm XXI.század.
Szia Ricsi!
Tetszik a kép, csak nagyon szomorú látványt nyújt. És hány ilyen elhanyagolt, jó célokra is használható terület van országszerte.
Üdv, Mara
Szia ! Szép a képed,valóban a kis rózsaszínű pötty nem kellett volna oda.A képhez irt leveled depis (ebben nem vagy egyedül:) hangulata is ezt tükrözi.A nap ugyan lemegy,de másnap reggel ismét itt van köztünk. Üdv
Szia. Jó expó és szerkesztés. Helyén az élesség. Szép a színvilág. A napnyugta fényéből az előtérben látszik egy kis becsillanás bibor foltocska. szép fényeket. üdv: István.