Kedves Anikó! Nem állítottam be őket. Bóklásztak az út szélén és kíváncsian nézték, ahogy a fgépet próbálom gyorsan beállítani. Nem ismerem őket. Egy volt bányatelepen van még vagy két lakó, valamelyiküknek a kisgyermekük lehet.
Engem az fogott meg, hogy közel, távol senki, csak a két kicsi gyerek. Mezítláb, az erdő szélén, nem tudom, hová igyekeztek.
Szia Béla! Sokszor azt érzem,hogy ha kritikát akarunk megfogalmazni,akkor jön a zaj :) A kép szerintem nagyon jó. Kedves a két gyermek kompója.A kislány engedelmes kicsinyként fogja a nagyobb fiúgyermek cipőjét aki kedvesen mindezt tudomásul veszi.Igen ezek vagyunk mi nők :) Ami kevésbé jó az,hogy kicsit beállítottnak tűnik és nem életképnek,de ez csak egy picit von le szerintem a kép értékéből. Üdv:sopani (Anikó)