"A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad,
Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat.
A napfény megéget,
A vágynak kiégnek,
És porráhamvad a romantika
Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok,
S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod.
A fények kemények,
Az árnyak elégnek,
És éjjel éled a romantika."
Ezzel az idézettel csak azt szerettem volna, ha - akár pro, akár kontra - a realitás talaján maradunk, és nem gondoljuk, hogy a napfénytől csillogó, állandó mozgásban levő tengert ugyanúgy lehet fotózni, mint egy csendes tavat... A kép színei nagyon jók, a kemény fényben sikerült mindent a lehető legpontosabban ábrázolnod, a zöld és árnyékos keret ügyesen zárja le a fotót. Gratulálok és egy ötöst is küldök.
Nah, pont most nyomtam a képedre egy "tucatértékelést" :D
Mert van a mi jó és felesleges hozzáfűzni bármit is (hacsak nem pontot akar szerezni az ember)
Szia csendi.
Attól, hogy nem egyformán látunk dolgokat még nem jelent problémát. Én is szeretem a csillogást de ha zavarja a szemem akkor felteszem a napszemcsit.
Eljár a kezem? Nem szeretem a nyálaskodást amit nagyon sokszor tapasztalok az oldalon. Ezért ,,néha,, próbálok véleményt alkotni,....és ezt próbálom őszintén.
Ebből ki mit szűr le csak utólag derül ki.
Ezt a kepet eddig eszre sem vettem. Igaz nehany napot tavol voltam. Nekem az a velemenyem, hogy a csillogas szerves resze egy tenger es a napfeny parosanak, ezert utaznak milliok minden nyaron oda. Palnak mostanaban egy kisse "eljar" a keze.
Szia Zsombor.
Szép helyen jártál.
Rendben van a szerkesztés csak szinte vakítja a szemem a vizen a nap csillogása.
Téged meg gondolom ez fogott meg :)
Lehet tekergettem volna még azt a polárt, vagy várok egy kedvezőbb időpontot.