Talán nem is baj, hogy az arcok nem látszanak, mivel a testtartás is kifejező, és ezzel a megoldással sikerült általánosítanod a mondanivalót, a gyermeki örömet, mint (számunkra már - sajnos - elveszett) életérzést kifejezned, ez többet jelent, mint egy két konkrét arc. A kép szerkesztése, az alakok elhelyezése, a háttrből való kiemelkedése mintaszerű. Gratulálok és egy ötöst is küldök.
"Szívesen látnám az arcát" elgondolkoztam rajta, szerintem én is csak technikailag még nem sikerült végiggondolnom, fejben lefuttatnom. Szemből nem lenne jó (szerintem) nem maradna tér, vagy pont elveszne az előtérben, mert akkor kb a beszélgető emberek helyére tenném. Talán oldalról (féloldalról) fekvőben valamilyen cselekmény közben (vásárlás, kirakatnézés) ((jó kis kolbászsütős, vásárlós füstöset is akartam de az nem sikerült)). Lényeg a lényeg a gondolat jó, meg fogom próbálni most úgyis ennek van szezonja.
"Mennyire boldog voltam gyerekkoromban a mikuláscsomaggal" most meg a forraltborral... :)
(tudom nem iszol, de ezt nem lehetett kihagyni :) )
Jó pillanatban kaptad el a mozgó alakokat, a hangulat jól jellemzi a napot, van mikuláscsomag, ünnepi fények, forralt bor (?). A nedves kő csillogása mutatós, tetszik a fotód. csendivel egyetértek a hátteret illetően.
Nekem egy kedves életkép, visszaidézte mennyire boldog voltam gyerekkoromban a mikuláscsomaggal, gondolom (remélem) hasonlót élhet át az a gyerkőc is. Szívesen látnám az arcát is, kár, hogy hátulról sikerült fotózni, de ez az utcai műfaj nem kívánságműsor. Technikailag szerintem korrekt munka.
További szép fotonokat!