Szia!
Remekül sikerült fotó,csodálkozom is hogy még nem érkezett rá vélemény.A nézőpont és a képkivágás szerintem jó,az élesség is a helyén van.Annyira jó az ekapott pillanat,minha modellt állna a gém vagy odaszegeszték volna.Tetszik a fotód színvilága,egyedül a kép bal oldalán az a két folt lehet némileg zavaró,ha úgy sikerült volna a háttér mint a jobb oldalon akkor nekem mégjobban tetszene.
Remek fotó (én sem értem, hogy miért nem érkezett több vélemény). Az élesség, mélységélesség kifogástalan, a háttér elmosása mellett a világos szín is remekül kiemeli. Engem nem zavar a háttérben levő szín - részben azért, mert teljesen folttá mostad, részben ennek hiányában szinte az lenne az érzésem, hogy valamilyen manipulációval emelted ki a madarat. Gratulálok!
"Mindjárt a nyílás előtt egy szürkegém álldogált, mereven, mint a katona a díszőrségen, bár a gém nem őrzött senkit, és nem parádézott senkinek Rideg sárga szeme a vízen volt, és pár perc múlva a hosszú csőr levágott a vízbe, de olyan tüneményes gyorsasággal, hogy Gyula már csak a halat látta. Ezüstös csillanását, csapkodó farkát s a gém fejének következő mozdulatát, amivel a halat egyenesbe irányította. Aztán két nyelés, és a gém újra megmerevedett, mintha semmi nem érdekelné a világon."
(Fekete István. Tüskevár)
Köszönöm szépen Dodó, nyilván sokkal jobb képek vannak feltöltve, így erre kevesebb figyelem jut.
Az idézetedről eszembe jut, hogy annak idején magyar érettségin nem fogadták el (csak több nap múlva) az írásbeli dolgozatomat, mert feltételezte a magyar tanárom, hogy Fekete Istvántól másoltam, napokat töltött az író könyveinek tanulmányozásával, hogy lebuktasson. Igaz, utána külön dicséretet kaptam...:)
Még jó, hogy belátta, és nem ragaszkodott mereven a pozíciójából adódó vélt igazához...
Vannak örök könyvek az ember életében, amit számtalanszor elolvasnak (legalábbis én), és ha nem is emlékszem rá, azért tudom, hogy mik vannak benne, és most az internet segítségével könnyen meg is találtam. Nekem az ilyen könyvek bármikor, bárhol felüthetők, olvashatók, be tudok a cselekménybe kapcsolódni, tudom, hogy mi történt korábban és mi történik majd később. Kérdezni szokták, hogy nem unalmas-e. Nem. (Lányom most olvassa legalább harmadszor a Szent Johanna Gimi köteteit, és neki nem unalmas - bár én az első könyv fele után megkérdeztem, hogy jó, de mikor történik benne valami...)
Beláthatta volna hiszti nélkül is, mert máskor is kilógtam már a sorból, pl. dolgozatot versben írtam meg, nem mondták soha, hogy tilos:)
Örök könyvek valóban vannak - és jó időnként újra belenézni, elolvasni őket...
Nem vitatom a dolgot, nagyon sok obim és sokféle kétszerezőm volt már, de ezek (EC-14 és EC-20) ezzel az obival minden eddiginél jobban működnek. persze ennyiért el is várom:)