Tesztként tettem fel a képet!
Összehasonlítottam a sztereomikroszkópos + Panasonic G6-os rétegfelvételes képet (felül), a kompakt Olympus TG3-as kis gép saját beépített rétegsorozatával (alul), tehát itt nincs semmi előtét, mikroszkóp, öszerakó program, stb.
Természetesen látszik a különbség, de azért meglepően "elfogadható" képet készít a csak minigép is, pláne akkor, ha kézből letámasztva sorozatoztam. Kis állványról szerintem még jobb lenne.
Az exif-adatok ez utóbbira vonatkoznak. Üdvözlettel!
Köszönöm szépen "dmc", hogy vállalkoztál az értékelésre! Nekem is kb. ez a véleményem, meglepően jó a kis gép szupermakrója. Természetesen mindkét felvételnél volt zajszűrés (az alsón többszörös is) de ettől függetlenül a " nyers" sem volt nagyon rossz. A tesztjében is írják, hogy eddig a pontig kb. megfelelő. Üdv.!
Örülök az ilyen összehasonlításoknak, mit nem adtam volna annó, hogy valaki összevesse a bridge+raynox és MILC/DSLR, m4/3-APSC-FFrame előtét/kihúzat/közgyűrű variánsokat. Köszönöm, hogy vetted a fáradtságot rá! Azért a G6-os fotó látványosan részletgazdagabb, de durva is lenne, ha nem lenne az.
Vicces, hogy épp most fejeztem be egy levélormányos fotózását, de még le sem töltöttem a képeket, majd meglátom, hogy lesz e valami használható róla, mert sajna a szél folyamatosan szívatott.
Köszönöm "piktor", hogy érdemben hozzászóltál! Nos, az "éles" képeimet természetesen én is a mikroszkóp-PanaG6 verzióval készítem, ez csak kísérlet volt. Egyértelmű, hogy az a jobb, de a kis gép sem "kutya". Én szélárnyékba vonultam a levélen tanyázó ormányossal, ott tudtam sorozatozni vele. Várom a Te hasonló képedet! Üdv.!
Köszi "raptor" a hozzászólást, kérdést! Igen, nem kell a makrózáshoz semmi! Ráadásul a zoom nem is nyúlik ki, gépen belül megy. Úgy tudom a katalógusából, hogy 1 cm, de ezt ezután tovább lehet zoomolni eszméletlen közelségbe, veszteség nélkül. Ezt hívja "mikroszkóp" üzemmódnak. No és ugyanezt meg lehet csinálni a focus stack üzemmóddal is. Nemsokára felteszek egy másik rovaros képet, amit így készítettem, hát még engem is lenyűgözött. Majd nézd meg. Üdv.!
Jó kis összehasonlítás ez, és valóban látható, érezhető a különbség, de ha azt vesszük, hogy az alsó pedig nem egy profi gép+profi makrólencse párosítás eredménye .. hát elgondolkodtató.
Jó, hogy megmutattad így egy képként, leírásokkal.
Szia! Köszönöm a tesztet! Nagyon szeretek makrózni és szerintem rengetegen vagyunk még így! Személy szerint maradok a Raynox-nál van még mit csiszolni ezen a technikán is. A következő teszt képet várom, de ha ez lenyűgöző volt akkor milyen lesz a következő ?!
Köszi a hozzászólást! Természetesen mindenen "van még mit csiszolni". Én sem mondtam, hogy ez a tökéletes! Sőt, a jó, elfogadható képeimet nem is ezzel készítem. A "lenyűgözőt" arra értettem, hogy egy 11x6 centis vízhatlan kompakt gép belső építésű zoom-mal mire képes. Ilyen értelemben kell értékelni, és akkor talán elfogadható a jelző. Üdv.!
Szia! A csiszolni valót a Raynoxra értettem! Szerintem ezek a képek már így is csodásak. Ha az első tükörreflexes gépem vásárlásakor lett volna ilyen "makrós" kompaktgép lehet más lenne a világ bennem. És még inkább hasonló tesztek vagy írások lettek volna (lennének) sokkal szélesebben látnám a makrózást. Köszönöm még egyszer a tesztet!
A fölső a pincétől a padlásig mindenütt éles, és nagyon részletgazdag. Ez kiváló oktatási célokra, illetve olyan dolgok megmutatására, ami az emberi szem számára amúgy láthatatlan. A mikroszkópos készítés miatt viszont mesterséges a megvilágítás, aminek a fénye gyakran túl kemény és az sokszor meg is látszik.
Az alsó kép pedig azért jó, mert összhatásában számomra sokkal „művésziesebb”, van egy jól látható mélységélességi tartomány, természetes, lágy megvilágításban lehet fotózni, szépen mosott, természetes háttereket lehet fényképezni mögé. A makrózáshoz kellő élességet és részleteket itt is megtalálom, még akkor is, ha ezen a téren messze elmarad a mikroszkóptól. Itt viszont az tűnik hátránynak, hogy a gép belső képfeldolgozó szoftvere elég csúnya zöld aurát húzott az ormányosunk fölé. Ez pedig valószínűleg más képeken is jelentkezni fog, ahol az éles rész hirtelen kontúrral ér véget a háttér mosottsága előtt.
A következőket kérdezném
- Hány képet készít az Oly egy fotóhoz, mi a választási lehetőség?
- Megőrzi-e az alapképeket utólagos felhasználásra, más programban való összerakásra, vagy törli őket?
- A végleges kép, illetve az alapképek elkészülnek-e raw formátumban is?
- Hogyan lehet meghatározni, hogy a téma melyik részlete legyen a leendő mélységéles tartomány közepén? (Mert itt a szeme már pont nem fért bele.)
A teszt pedig tök jó, különösen hogy a főszereplőd ugyan az. Az Oly mindig is élen járt az ilyen egyedi megoldások kifejlesztésében, amit aztán a nagyok rendre átvettek és tökéletesítettek. Próbálom elképzelni, hogy milyen jó lesz, ha egy igazi makró optikával szerelt tükrös gép is képes lesz fókusz-sorozatot lőni… ha egyáltalán ráharapnak erre a remek ötletre a nagyok…
További szép fotonokat!
Szia!. Akkor most válaszolok érdemben a kérdéseidre.
Hozzászólásod első felében az Oly-s kép bogara fölötti aurát sajnos én követtem el a feldolgozás során, nem a gép hibája. Ez a jobbik eset.
Kérdéseidre:
A gépnek van 4 szupermakro üzemmódja, amit külön-külön be lehet állítani. A bemutatott teszt-képen (direkt neked csináltam) 3 üzemmód szerepel (a 4. ugyanolyan mint a második - nem látok különbséget, vagy nem értem a használatát…). A bemutatott tesztképek naturak, nincs rajtuk feldolgozás, élesítés sem!
A képek mellett megtalálod a kockaszám adatokat is. Lefelé, vagy fölfelé nem lehet változtatni a kockaszámon.
A „Mikroszkóp” üzemmódban – egyébként mindegyikben – 1 cm alá is lehet menni, plusz ezt fel lehet zoomolni egész valószínűtlenül, tényleg sztereo-mikroszkóp tartományokba, s ez nem vicc! Itt az élességet az LCD-n egy kis négyzetre állítja (ezt kell odavinni, ahova akarom), s csak annak környéke lesz éles.
A „Fókuszsorozatnál” azért „kb”-t írtam, mert olyan gyorsan exponál, hogy nem lehet leszámolni pontosan. Ennek a kockáit nem őrzi meg a gép, a feldolgozás után kettő marad meg, a kezdő kép és a végeredmény (az összerakott).
Viszont a „Fókusz BKT” az egy csoda! Ez az igazi „focus stack”! Bazi gyorsan 20 képet exponál, s közben mindig odébbviszi az élességet kicsivel. Ennek képei megmaradnak (!), de a gép maga ezeket nem rakja össze, csak le lehet vele játszani. Leszedés után programmal összerakható, és egészen fantasztikus minőséget produkál (16 MP-nél is működik). Pl. a most bemutatott pitypang-tesztképeknél jobbakat! De – csak vagy állványról, vagy lerögzített géppel lehet (érdemes) ezeket csinálni, úgy, mint a mikroszkóppal. A 20 kockából általában nem mind használható, mert vagy lefelé, vagy fölfelé még akkor is exponál, amikor már nem éles a téma. De mindenképp ez a program a leghasznosabb, a legjobb minőséget hozó.
Ez a gép még nem tud RAW-ban dolgozni, de azóta, éppen mostanában kiadták ugyanezt a gépet, semmi más változás nincs, csak már tudja a RAW-ot is!
Remélem, kielégítő volt, válaszoltam minden kérdésedre.
Szóval tényleg élen jár az OLYMPUS a fejlesztésekben, mi lesz itt még pár év múlva?!!
Üdv.!