Kevés kompozit képeim egyike, exif irreleváns. Képarány
szándékos.
A képen a Dolomitok (Dél-Tirol) K-i részének egyik híres hegye,
a Tre Cime di Lavaredo, német nevén Drei Zinnen látható egy
ritkán fotózott szögből. Valójában egy hármas ikercsúcs, innen a
neve. A csúcsok 3000m-esek, a kép kb. 2200m magasságban
készült. A bázisunktól 2 órát kellett idáig "sétálni" -
holdfényben.
Nagyon sok meló volt a képpel, de megérte. Kijött belőle már
másfél méteres nyomat is.
Bringás: Két kép, külön a háttér és a táj. Valójában nem is állhatnának így a csillagok, az égbolt kb. éjféli és nagyon más az iránya. A tájnál már közel volt a hajnal, a majdnem telihold fénye ekkor már kevésbé karakteres árnyékokat produkált. Csak azért lehetett túlhúzni a színeket. Egy órával korábban sokkal kontrasztosabb lenne. Szerintem éjszaki tájazni a kék óra utáni és a hajnal előtti időszak az ideális. Persze helyszíne válogatja.
Csodálatosan szép alkotás lett, a nézőben azonnal feltámad a "bárcsak ott lehetnék" érzés. Külön tetszik, hogy bár éjszakai kép, mégis tudtál rajta színeket érvényesíteni, melyek szépsége a visszafogottságukban rejlik. A hó exponáltsága, textúrája varázslatos. Az eredményt látva, azt hiszem, megérte a sok belefektetett utómunka. Azt szeretném kérdezni, mi a titka, hogy holdfényben (ahogy írtad az volt) ilyen szép éjszakai égboltot lehessen exponálni? Nekem még újholdkor sem sikerült ilyen égbolt ábrázolás. Vagy ez is az utómunkán múlik? Jól sejtem, hogy egy kép készült a tájra és egy másik az égre?
További szép fotonokat!
Csábulj el bátran, nem fogsz csalódni. Az ősz és tél a legszebb. Télen sajnos gyakran zárva a legtöbb hágó és 4-5 méter hó általános jelenség. Az ősz gyönyörű. Nyáron sok a virág, főleg kökörcsinek de az nagyon viharos, sűrűn hull diónyi jég és az nem vicces. Tájra jellemzőek a 800-1000m magas szinte függőleges sziklafalak, szó szerint hegynyi kőtömbök. Vízesések, sárguló, lombhullató fenyők, nappal is érdekes fényjáték szóval telis tele fotós csemegével. A legtöbb felvonó síszezonon kívül is működik, fáradtság nélkül elérhető 3000m-es magasság.
Hangulatos kép. Egy pillanatra elkapott az érzés, hogy elmenjek oda, "de már elmúlt". :-)
Komolyra fordítva; Nagyon hatásos kép. Jól eltalált arányokkal.
Ha nem komoly műhelytitok, megkérdezhetem, hány képből készült?
Nekem az első szériás ezüstcsíkos verzió van. FX módban használom 16mm-es állásban, mint egy fix ultranagylátót, a teljes FX képkört kirajzolja. F2.8-on azért a képsarkokban van sötétedés, de annyira nem veszélyes. Igazán csak a nagyon kikontrasztolt képeken zavaró. F4-től felfelé már csak annyi vignettálás van, mint egy rendes FX nagyláton. Nappelenzőt le kell róla szedni, és a felcsavarható szűrökkel is csak F8-tól érdemes próbálkozni. Imádom, penge éles üveg, képes 1px széles vonalat húzni a 36MPx-re ;)
Szerintem FX-en jobb, mint a Samyang 14mm/2.8, annak nagyon durva hullámos torzíztása van és szűrőt sem lehet rá tekerni.
na ez aztán bravisszimo!
gyönyörű fotó, nagyon szép környezet . a kompozíció pedig példás.
lenyűgöző látványt sikerült ezzel a képpel mutatnod.
egy kérdés, ez az objektív DX-es, DX üzemmódban használtad a D800-t? vagy meg lehet oldani, hogy full framen menjen?
Ez az egyik oka, amiért egyelőre nem akarok váltani FX-re, mert ezt az objektívemet nem tudnám használni FX-en, pedig ezt nagyon szeretem.
Köszönöm szépen! Nem olyan nagy kaland ide eljutni. Egy jól felkészült csapattal 60-70k/fő költéséggel egy hetes túra simán megoldható. Önellátással persze. Dolomitokba muszáj elmenni, a világon egyedülálló tájegység és csak egy szűk napnyi útra van. Olyan helyek vannak ott, hogy szinte az autóból össze lehet kattogtatni egy kiállítási anyagot. Nem vicc!