a látvány mára már olyan természetes ,hogy a legtöbben észre sem veszik .mintha megszokott kellékei lennének a városképnek ...én lesütött szemmel fotóztam le ezt az embert .egyből az az időszak jutott eszembe ,amikor ő még fiatal lehetett. ugyan olyan ember volt ,mint mi ..reggel bement dolgozni este hazament .élte a mindennapi életét . vajon csak ,és csakis ő a hibás ,h ide jutott ?....
szia ivjo .ebbe beletrafáltál. adyval nem lehet vetélkedi .ez megdöbbentő volt .régen nem olvastam .talán suli óta . ebbe nagyon belehasítottál ...ezzel a verssel.
köszönöm szépen .
szia ivjo .ebbe beletrafáltál. adyval nem lehet vetélkedi .ez megdöbbentő volt .régen nem olvastam .talán suli óta . ebbe nagyon belehasítottál ezzel a verssel.
köszönöm szépen .
Nagyon erős képet készítettél. Megindító és egyben kijózanító hatású. Nekem egyből Ady, "Álmodik a nyomor" című verse jutott eszembe, amit ha nem haragszol be is másolok.
ÁLMODIK A NYOMOR
Duhaj kedvek Eldorádója,
Száz tivornyás hely, ne bomolj.
Csitt, most valahol, tán Ujpesten,
Húszesztendős legénynek vackán
Álmodik a Nyomor.
Gyár-marta, szép, sovány, bús alvó,
Melle horpadt, válla kiáll,
Arcán zúzos, jeges nedvesség,
Mosolyog. Szent, nehéz álmában
Urabb, mint egy király.
Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat.
Kevesebb vért a köhögésnél
És a munkánál több erőt
S hogy ne kellessen megjelenni
Legalább tíz-húsz esztendőig
Az Úr szine előtt.
Te, nagyváros, csupán öt percig
Álljon ürítetlen a bor
Dús asztalán dús nábobidnak,
Mert valahol talán utolsót
Álmodik a Nyomor.
amikor megláttam ezt az embert ,hirtelen az jutott eszembe , hogy ez is olyan ember ,mint én , akkor miért alszik ott ...aztán az arcát figyelve ,azon tűnődtem , fiatal korában biztos rendezett körülmények között ,de legalább is átlagos ember életét élte . tiszta edda filing jött rám . csak aztán láttam meg a szép fényeket .szégyenkezve fotóztam le . semmi olyan szándék nem volt bennem ,hogy vele villogjak .inkább érte villognék.
a kép.:- a hátteret álomképnek igyekeztem kicsit lágyítva bemutatni . ....
szia evike . én is ez tartottam különlegesnek, fotós szemmel nézve.kommentedben hihetetlen ,mennyire a gondolataimat adod vissza.ez azt jelenti , hogy átment,?
köszi szépen.
Szia Béla!
Úgy látszik, rosszkor zavart meg az unokám, mert ezek szerint nem küldtem el a véleményem, megpróbálom felidézni:
Tetszik a téma és a "harsány" színek közti ellentmondás, feszültségkeltő...
Tetszik, hogy a háttér olyan - lehet, hogy nem véletlenül:-) - mint egy színes álom sokszínű díszlete.
Tetszik, a kompóban az, hogy olyan az alvó, mint a gyerekek, mikor "kuckóznak" behúzódnak egy sarokba, és biztonságban érzik magukat...
Bevallom, én már szabtam, varrtam a képedet, de igazán semmi érdemlegeset nem tudtam "elkövetni", ergo jó:-).
Ami nem ártott azért neki: vízszintbe tettem, és kicsit az alvót a jobb felsőhöz közelítettem a "kuckó-érzést" erősítendő...A keretet pedig felülés jobbra, L alakban helyeztem el, ugyancsak ezért.
Kipróbáltam a homályosítást is az alvó körül (az álom függönye) de nem tett jót...
Összefoglalva: tetszik a téma, a kompó és a kép maga.
Gratulálok!
Szép fényeket!
A fotó nagyon jól elkapott pillanatot ábrázol.Sajnos ez már szinte hozzátartozik a mai világ szerkezetéhez,de nem biztos,hogy csak Ő tehet róla.Gratula.
Azt remélem, hogy legalább az álmai szépek ennek az embernek...
A kép szomorú, de sajnos sok az ilyen látvány is az utcákon.
Tetszik a sok piros, nagyon hangsúlyos és ami még tetszik, hogy a bácsi arcát megvilágítja a nap, talán valami reménysugár, hogy álma nem olyan mint az élete...
Ezen már én is töprengtem, nem is tudom elképzelni ezt az élethelyzetet. Remek fotó Béla, nagyon szépen örökítetted meg ezt a jóembert.
A zene megvigasztalt:-) Köszönöm