Így is értem, meg úgy is.
Sőt tapasztalom is, mert van egy férjem, meg egy tinédzsekorú fiam, aki bevág egy tepsi rakottkrumplit, és öt perc mulva megkérdezi mi lesz a kaja:-)
Természetes, hogy másképpen látsz dolgokat úgy, hogy élnek a szüleid, sőt nagymamád is van. Amikor majd Te hámozod az uborkát, miután kész vagy a főétellel és hátulról beszólnak, hogy mi lesz a desszert, lehet nem a csikkhez nyúlsz, hanem a nagykéshez.
Nevezd át a képet "válás"nak. Úgy már érted?
Tudom, hogy Miaunak írtad, de hadd reagáljak én is.
Értem-értjük-mi itt, hogy miről van szó, csak én nem tudok tágítani attól a képtől, amit lelki szemeim előtt látok...
Ha én belenyomnám a cigicsikket az uborkába amit mondjuk a nagyanyám éppen eltenni készül, olyan fülest kapnék tőle, vagy az anyámtól -aki kb 40 szálat szív naponta- hogy a fal adná a másikat. :-)))
Óvatosan jegyezném meg, hogy nem kajába, hanem a kidobandó zöldséghulladékba nyomtam a rigót. Remélem a Zöldeket már nem ingerlem fel két uborkavéggel...
A hab a tortán már csak az lenne, ha a csikk még füstölne. :))
Valóban kifejező és valóban megbotránkoztató és valóban felvállaltad, ha fel merted tenni.
Cím nélkül nem lenne jó a kép, de így mondanivalót ad neki.
A kreativitásod jeles, a kép viszont csak közepest ér nálam.
Miaunak: az élet nem egy habostorta,csak ideig-óráig vannak (átvitt értelemben) ilyen helyzetek. Itt nem a csikk a lényeg, hanem szimbolikusan valaminek a végét jelenti.....legalábbis nálam
A képben mint fotó nagyon kivetnivalót nem találok, esetleg annyit, hogy kicsit túlhúztad a színeket. A címmel együtt még kifejező is. De. Miauval egyetértek abban, amit az étellel kapcsolatban mondott. Nekem is az volt az első gondolatom, hogy elég kemény a cigarettacsikket kajába nyomni.
Én is jót nevettem, pedig én sem abban a világban nőttem fel...és pontosan azért mert a képben és a címben elmondott hangulatot tökéletesen megjeleníti. Szerintem ez a lényeg, van "mondanivaló" -ja. Hogy milyen? Hát ilyen az ember élete nem csak napfény szerelem meg romantika, hanem idönként indulat düh és - bocsánat- talán még trágárság. Ettől nem rossz vagy jó hanem, emberi. A kép pedig kifejező.
Nem ,Miau. A nyomában sem kullogunk. Azt próbáltam kisarkítani, hogy egy uborkától és egy belé nyomott csikktől Te már neveltetési kérdést fabrikáltál. Egy átlőtt mellkas tetszik?
Az uborkapuvilás fogalmát eddig nem ismertem. Amikor felhúzzák az ember agyát pont főzés közben, bizony tesz meggondolatlan, gusztustalan lépéseket. Pláne ha rásegítenek.
Lemezborítónak szántam, se anyósom se feleségem nincs. Már.
makaita!
Jót mulattam a képeden! Annyira kifejező a címmel együtt, hogy a megelőző tíz perc történéseit is magában hordozza!
Arról nem is beszélve, hogy fotóként is jó, bár nagyban egy kicsit soknak tűnik a szaturálás v. vmi más effekt.
Ettől függetlenül - mert megnevettettél - adok egy ötöst, és gratulálok a történet mesélés és tömörítés mintapéldájához, ami a képed!(Most látom, csak adnék, ha lehetne!)
1572
118
