Elsö ránézésre egy egyszerü fotó de ez csak az elsö látszat. Egy fa tuskót ijen szépen földolgozni nem oj egyszerü, nekem tetszik a megoldás és gratulálok.
AndOr kicsit eltérített az első felhorgadásomtól:-))
No, nem volt komoly, s el is "múlt" amint tovább nézegettem a képet.
A fa mint élőlény, mint téralkotó, mint megölelhető energiaforrás, mint holtában is gyönyörű, mennyboltot aládúcoló - szóval a fa.
S itt ez a kis szelet, az élet a halál után állapotában. Lassan adja vissza magát a földnek, s addig is mélyülnek, hasadnak az életvonalai, évgyűrűi, a síkból hol kiemelkednek, hol visszahúzódnak, barázdálva a tuskó valamikor sima felületét...Ráncok...
A fák állva halnak meg... Vagy életük akaratlan megszakad s lassan elenyésznek...Ottfelejtve az erdő mélyén, vagy kályhában, hamvadón...
Szép fényeket!
Na, ez nekem való!
A minőséget hagyom másokra, ha valaki egyáltalán belekötne.
A szerkesztés szerintem tökéletes.
A sugaras vonalak által megtört körkörös ívek amik szinte mélységet adnak a képnek.
Jó az ff, itt színeknek nincs is értelme.
Talán még egy holdkráter sem lehet különb ennél a korhadt tuskónál.
Gondolatébresztő. (korábbi gondolat ébredt, kösz, meg fogom lőni).
47
6
