A barátkozás jegyében feltettem a 70-300 mm-es
objektívet, szerencsére nem kellett teljes távolságra
használni. (1/200-ra maximál a beállítás). Talán először
írhatom, hogy ez a teljes képkocka - "Bringás", a vaku
volt a kulcskérdés, igazad volt.
(A beállításhoz a szem most is Bogié volt, közös munka)
Igyekszem szem előtt tartani ezeket... (Amikor az analóg géppel való fényképetés - beleértve a labormunkát is - után 10 évvel kézbe vettem adigitálist, nem gondoltam, hogy nagyon kevés hasonlóság mellett mennyi különbség van, és mennyi mindent kell megtanulnom...)
Ha erős a fény, akkor viszont tedd föl a diffúzort. A fények is szebbek lesznek tőle.
Ha még mindig erős a fény, akkor tessék használni a vakukompenzációt.
A vaku (expozíció) kompenzáció és a fényképezőgép expozíció kompenzációja az két külön dolog. Mást jelentenek és egymástól függetlenek.
Amikor a fényképezőgép expozíció korrekcióját változtatod, akkor az mindig az egész kép expozícióját érinti. Egy globális beállítás, ha úgy tetszik. A teljes képkocka expozícióját változtatja meg, a fénymérő által jelzett optimális értékhez képest - természetesen beleszámítva a vaku által kiadott fényt is.
Ezzel szemben, ha vakukompenzációt állítasz, az csak a vaku fényét befolyásolja, miközben a fényképezőgépen éppen érvényben lévő expozíció kompenzáció mértéke nem változik. Ha tehát a gépen nincs korrekció (EV = 0) akkor ez az érték a vakukompenzáció állítása után sem változik meg. Természetesen a helyes expozícióhoz már más blendére, zárra, vagy érzékenységre lesz szükség, mint vaku használat nélkül. (Hiszen plusz fény került a képre.) A vakukompenzáció tehát egy helyi beállítás, a vaku fényének az expozícióban elfoglalt arányát befolyásolja - de magát az általános expozíciót nem.
A fentiek természetesen az i-TTL fénymérés mellett és a fényképezőgép valamelyik automata üzemmódjában (P, A, S) működnek igazán jól. Persze manuálban is elérhető, de akkor az expozíciót már Te állítod a gép helyett.
Sic transit gloria mundi... (A gyakorlat épp ma igazolja)
Most viszont nagyon jó érzés, hogy nem kell fél szemmel oda-odalesni a töltöttségre, és azon töprengeni, hogy mikor nem vesztek el semmi érdekeset a cserével...
Természetesen próbálkozok, de amikor megkértem otthon a lányomat, hogy "lőjön már rám" egy sorozatot, tényleg brutális fényhatása volt, behunyt szemmel is újra "láttam" a villanásokat...
Köszönöm a véleményedet! Sajnos - ahogy ezt "Bringás"-nak is írtam - a 70-300-as objektívet feltéve külön meg kell tanulnom, hogy miként kövessem a mozgást, illetve, hogy milyen legyen a fókusz. Ez lett a teljes kép - a kezet én is sajnálom...
Kedves Bringás! Az előző véleménnyel - pontosabban az elmaradt válasszal - kapcsolatos dolgokat már leírtam.
Be kell vallanom, hogy a képet az utómunkával én rontottam el (illetve mi rontottuk el, mert lányom is benne volt). Az előző képet feltöltve a környező fotókhoz képest egy kicsit "tompának" éreztük a színvilágát, és ezért emeltünk a fényen és a színtelítettségen. (Lehetett volna annyi eszem, hogy ne hasonlítsak egy benti sportfotót, a mellette levő nyári napraforgós képhez, de nem volt). Ez is bizonyítja, hogy képeimnek két ellensége van: az elkészítés, de főleg az utómunka...
Most zajlott Gyulán a "Trimágus Kupa" (mivel nincs neve, Harry Potter megfogalmazását plagizálva így nevezetem el), ahol három megyei klub gyerekei közös edzést és egy furcsa háziversenyt tartottak: a négy úszásnemből mindenki úszott 50 métert, és az összesített idők alapján rangsoroltak. Ráadásul némi "dekatlonos" érzete is volt a dolognak, mert rossz rajtért nem kizárás, hanem 5 másodperc időbüntetés járt, hibás technikáért hasonlóan.
Itt visszavettem az ISO-t, és a normál objektívvel talán egy kicsit sötétebb tónusú, de RAW-ban nagyon kicsivel korrigálható képeket kaptam. Megkíséreltem a gyors vakuszinkront is, diffúzor nélkül, de rám szóltak, hogy ezt azonnal hagyjam abba, mert ez a "villámlás" zavarja a gyereket; a szemüvegen át is annyira vakít, hogy a benyúlásnál (amit még nem "zsigerből", hanem a szem ellenőrzése mellett végeznek) kifejezetten problémát jelent. Viszont igazad volt, nincs is rá szükség, mert akár 350-es ISO-ig lemenve is sikerültek képek. Gondolkodtam a vakuszinkron vagy ISO kérdésén. Mivel a három helyen (pályák végénél és közepén) felállított reflektorok enyhén szólva nem világították be "homogénen" a medence egészét, ez tűnt biztonságosabbnak, és "be is jött",
Még egyszer köszönöm a nagyon hasznos tanácsokat!
Talán annyit még, hogy most a vakuban Sanyo 2300 vagy 2700 Ni-MH akkumulátorok vannak, amikhez járt egy lassú töltő (közel két nap alatt tölti fel a lemerült elemet(, de "normál" üzemmódban 700-800 körüli villanást "elbírnak".
Igazán örülök, hogy így érzed, olyan jó látni az előrelépést:)))
Az 1/200-al kapcsolatban az előző feltöltésedhez írtam egy litániát, most nem ismétlem meg, de továbbra is érvényes.
Itt most sok lett a fény, túlvilágított lett a sportolód. Azt hiszem ilyen kritikát sem kaptál még:) A csúcsfényeket visszahúzhattad volna a rawból. De még jobb lett volna, ha alacsonyabb ISO beállítással fotózol, mert az (a jobb minőségen túl) egyben a vaku fény visszavételét is jelentette volna - hiszen a „filmed” kevésbé lett volna érzékeny. Ami viszont nagyon jó és eddig szintén nem fordult elő: látjuk a szemeket a szemüvegen át is!! Nekem a kompó tetszik. Látod, az 1/200 most is tökéletesen elég, minden pengeéles a kézfejen kívül. A teljes képkivágás pedig meghozta a kifogástalan minőséget.
Érdemes kísérletezni a vaku expozíció korrekcióval is. Vakuexpozíció korrekció: A környezeti fény és a vakufény arányát változtatja meg – amennyiben az expozícióhoz nem csak a vaku szolgáltat fényt. A vakuexpozíció korrekció kizárólag a vaku fényére hat, a fotó általános exponáltságát nem befolyásolja. Mivel a vakuval szabadban sokszor csak derítünk, a vakuexpozíció korrekcióval a derítés mértékét befolyásolhatjuk.
Ezzel szemben a "normál" expozíció korrekció a teljes expozícióra, tehát az adott környezeti fény és a vakufény összegére vonatkozik. Ez történik pl. akkor, ha a rekeszértéket, vagy az ISO-t változtatjuk, mert a rekeszérték és az ISO a vakufényt, valamint az adott környezeti fényt egyaránt befolyásolja.
További szép fotonokat!
Köszönöm a véleményedet - nyáron már közelítettem (ha nem is a csodához, de határaimhoz), most a vakuval kell összebarátkoztatni őket... Remélem, sikerülni fog saját kereteimen belül.
Hát ilyen 300 mm-essel csodát lehet művelni, remélem, mi is látjuk majd. Csak próbálgasd nyugodtan, és majd elmondod a tapasztalataidat, ha nekem is lesz ilyenem. (-:)))
Jól kiexponáltad, remek munka. Üdv.
Köszönöm a véleményedet! Nem csúcsfotó, én is tudom, inkább az új technikai lehetőség határait keresem, és a kollektív bölcsesség segítségét kérem.
(Nem a lányom, de sokan össze szokták téveszteni őket - hasonló alkat, szemüveg, sapka - ezen a versenyen Bogi egyébként mindenből javított tavalyhoz képest, de ezüstre volt ez elég...)
Köszönöm a véleményedet! Mint írtam, próbálgatom, hogy "ki mit tud" - ami eléggé nehéz ilyen "mobilis in mobile" helyzetben. Mivel eddig általában a képeim a kivágás miatt vesztettek a minőségükből, tettem fel a teljes kockát, ami szinte szerintem is részben szűk, részben rizikós, mivel most is éppen nem úszott ki a képből. Örülök, hogy jól éreztem - az arc és a "de kár, hogy a fülünkön nem kapunk levegőt, és amúgy is sapka van rajta" érzést viszont talán sikerült visszaadni. Szóval, maradok a hagyományosabb szerkesztésnél, bár egy-két képpel még keserítelek Benneteket...
Itt már nagyon szűk nekem. A vaku nagyon árulkodik. Az átlós megoldás tetszik, a gyermek nyitott szeme ,szája ,ha ránézek én is hirtelen nagy levegőt veszek,szóval hatásos.
11000
727
2013.03.01 10:18:44
